Önismeret

Önismeret

Önismereti és párkapcsolati kultúra

Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

Prof. Dr. Bagdy Emőke szerint „az önismeret az a folyamat, amelynek során megvizsgáljuk és megértjük, hogyan váltunk olyanná, amilyenek most vagyunk. Nyomába eredünk annak, hogy a különböző önvédelmi és feszültségelhárító mechanizmusokat mikor, kitől és hogyan tanultunk el, melyik fejlődési szakaszban milyen hatások értek minket, milyenek voltak a kapcsolataink stb.”

E-tananyag célja, tartalma

    • Önismereti és önvédemi mechanizmusok elméleti és gyakorlati ismertetése

    • Önmegvalósítás fontossága, szintjei

    • Közös célok a párkapcsolatban

    • Párkapcsolati kommunikáció gyakorlati alapelvei és továbbfejlesztése

A projekt tanácsadásain felmerült témák bemutatása

Önvédelmi és feszültségelhárító mechanizmusok

Az alábbi önvédelmi és feszültségelhárító mechanizmusok azok, amelyek Bagdy Emőke szerint az önismeretünket meghatározzák.

Hasítás: még csecsemőkorban a jó és a rossz szétválik. A gyermek szerint az anya tökéletes, a vele kapcsolatos negatív dolgokat figyelmen kívül hagyja, lehasítja.

Devalváció: értéktelenítés. Egy másik ember lefokozása, akit korábban istenítünk. Előfordulhat baráttal, párkapcsolattal, egyéb emberi kapcsolattal is.

Azonosulás: kívülről (pl.: szülőktől) vett minták beépítése. Veszélyelhárításra alkalmas módszer gyerekkorban. Serdülőkorban jellemző, hogy számunkra pozitív  személyiségektől átveszünk tulajdonságokat és magunkba építjük.

Regresszió: visszacsúszás egy korábbi fejlődési szakaszba, nem tudjuk azt a szintet tartani, ahová korábban már eljutottunk.

Elfojtás: egy bizonyos dolog elfelejtése. Azzal viszont, hogy nem emlékszünk rá, a belőle fakadó feszültség még megmarad és valahogy megpróbál kitörni.

Tagadás: nemet mondás. Mindig más mechanizmussal áll együtt.

Izolációs elhárítás: olyan történések, mechanizmusok, amelyek megvédenek attól, hogy neki ugorjunk a másiknak.

Feszültségáttolás: A feszültséget nem ott vezeted le, ahonnan hoztad. Nagyon veszélyes a párkapcsolatban, ha a máshonnan eredő feszültséget ott vezeted le.

Anulláció: ha valami rossz, szégyenteljes történt, különböző apró rítusokkal próbáljuk meg nem történté tenni.

Projekció: kivetítem azt, amit érzek és a másikban látom azt viszont.

Anulláció: ha valami rossz, szégyenteljes történt, különböző apró rítusokkal próbáljuk meg nem történté tenni.

Projekció: kivetítem azt, amit érzek és a másikban látom azt viszont.

Introjekció: bevetítés. A másik lelkileg magunkba fogadása. Amikor valakivel összhangban vagy, szinte ugyanolyan testtartást veszel fel, mint ő, szinkronba kerülsz vele. Ezt nevezik interakciós szinkronitásnak. Ilyen az, amikor két szerelmes ugyanúgy viselkedik.

Maslow-féle szükséglet piramis

Abraham Maslow pszichológus alkotta meg a Maslow-féle piramist, amely szerint az emberi szükségletek nem egyenlőek. A szükségletek között vannak fontosabbak és kevésbé fontosak.

    • A piramisban az alsó szükségletek ki kell elégíteni ahhoz, hogy a következő szintre jussunk.

    • A piramis alsó 4 szintje hiányszükséglet, azaz ha nincsenek kielégítve, hiányt, feszültséget, fájdalmat okoznak.

    • az élettani szükségletek (éhség)

    • a biztonsági szükségletek

    • a valahova tartozás szükséglete (máshoz tartozni)

    • a megbecsülés szükséglete.

A felső szint olyan növekedési szükségleteket takar, amelyek közül egyik sem elégíthető ki teljesen.

    • a kognitív szükségletek (tudni, megismerni),

    • az esztétikai szükségletek (rend, szépség),

    • az önmegvalósítás szükséglete

    • az önmeghaladás szükséglete.

Hiányosságai:

    • Egyes kutatások szerint a kor előrehaladtával, tehát az idősebbek esetén fontosabbak a biztonsági szükségletek, mint a fiziológiai szükségletek.

    • Mások felvetették, hogy kommunikáció nélkül nem elégíthető ki egyik szükséglet sem, az mégis csak a harmadik szinten áll.

    • Az extrémsportolók pedig a pszichológiai szükségleteknek rendelik alá biológiai szükségleteiket.

Önmegvalósítás

Pál Ferenc szerint az önmegvalósításnak 3 szintje van.

1.) önkifejezés

Önmagunkat megjeleníteni a választásaink révén tudjuk. A választások mögött a vágyaink vannak és az azok beteljesedését kísérő élvezeteket, amelyek jó és hasznos dolgok, de az önmegvalósítás csak ez dimenzióját fedi le.

2.) önátadás

Feltétel, hogy magunkról meg tudjuk feledkezni valakinek vagy valaminek a kedvéért (pl.: a sportolók lemondanak a rövid távú élvezetekről , hogy hosszú távú céljaikat elérjék). A gyümölcse az önfeledt öröm.

3.) önmagunk felülmúlása

Úgy senki nem lesz boldog, ha állandóan magával van elfoglalva és azzal, hogy boldog akar lenni. A boldogság ellensége az énközpontúság.

A boldogság olyan kincs, amit kapunk, az embert egyszer csak meglepi.

    • Pál Ferenc szerint az ember legnagyobb problémája, hogy nincsenek hosszú távú céljai. Emiatt a vágyai rendezőtlenek maradnak és különböző irányba hajtják. Ez lesz az akadálya a boldogságának és az örömnek az életében és az önmegvalósítás akadályává válik.

    • Ebből később is problémák fakadhatnak. Magyarországon a válások második legtöbb oka az önkifejeződés hiánya. Az aki nem ismeri meg a vágyait, nem találja meg a saját boldogságát, a párkapcsolatban sem fogja jól érezni magát.

    • Ahhoz, hogy a párkapcsolatban jól érezze magát valaki és más is tudja szeretni, először magát kell szeretnie és egyedül kell boldognak lenni.

    • Aki nem képes szeretni magát, nem képes egészséges emberi kapcsolatokra sem.

A szeretethez az is szükséges, hogy a szeretteinket is elfogadjuk olyannak, amilyenek. Aki viszont magát sem tudja elfogadni, másokban is hamarabb meglátja a hibákat, amelyeket szintén nem fog tudni szeretni.

Közös célok a párkapcsolatban

    • Az önmegvalósítás egyik fontos eleme a hosszú távú céljaink meghatározása.

    • Ha belekezdünk egy új kapcsolatba, pár hónap után általában kiderül, hogy mik a párunk hosszú távú céljai, amelyek hosszú és mély beszélgetések során kimondásra kerülnek.

    • Minél több a közös cél egy kapcsolatban, annál erősebb lesz a kapcsolat.

    • Közös beszélgetésekkel is lehet közös célokat meghatározni, nemcsak a külön-külön meghatározott célok lehetnek közösek.

A közös célok előre viszik a kapcsolatot.

Amennyiben a párunk céljai eltérőek, nem célszerű abban reménykedni, hogy azok majd megváltoznak. Például, ha a párunk sosem szeretne megházasodni, mi pedig már alig várjunk, hogy megkérje a kezünket, akár a kapcsolat jövőjéről sem árt elgondolkozni. Ugyanilyen helyzet állhat elő a gyerekvállalással kapcsolatban is.

    • Ha az előző példáktól kisebb célokat nézzük, például összeköltözéskor a párunk szeretne televíziót a lakásba, mi viszont nem, vagy ő kékre szeretné festeni a falakat, mi pedig sárgára, konfliktusok alakulhatnak ki. A konfliktusok addig tarthatnak, amíg dűlőre nem jutunk.

    • Ha a konfliktusokat nem beszéli meg a pár, akkor az abból adódó feszültség rejtve megmarad. Ilyenkor további apró dolgokon újabb konfliktusok alakulhatnak vagy egy minden összegyűlik és egyszerre fog robbanni.

    • Manapság jellemző, hogy a párok hamarabb szétmennek, mint amikor szüleink-nagyszüleink voltak fiatalok. Ennek oka, hogy az első konfliktusnál feladják, mert egyszerűbb új párt keresni, mint a problémát megoldani.

    • Márpedig, ha nem tanuljuk meg a problémáinkat megoldani, egyik emberi kapcsolatunk sem lesz sikeres, hiszen problémák minden kapcsolatban vannak és előjönnek.

    • A másik véglet, hogy egyes problémákat a végsőkig próbálnak meg megoldani, viszont van az a szint, amikor jobb elgondolkodni, hogy elengedjük egymást.

Önfeltárás

Gary Chapman szerint az önismeret nélkülözhetetlen a bensőséges kapcsolatok létrejöttében. A meghitt kapcsolat azt jelenti, hogy felfedjük magunkat egymás előtt, amihez az szükséges, hogy ismerjük magunkat.

Ha feltárjuk magunkat társunk előtt, jobban megértjük saját érzéseinket és vágyainkat.

Célja:

    • Szorosabbá és meghittebbé tegyük kapcsolatainkat

    • Jobban megismerjük egymást.

Alapelve:

    • Meg kell tanulnunk a magunk nevében beszélni. Ezt én-üzenetekkel lehet elérni. A mondatokat „én”-nel kezdjük és tapasztalatainkat, érzéseinket, vágyainkat, magatartásunkat is feltárjuk.

    • Az én-üzenetek elősegítik a kommunikációt, szemben a te-üzenetekkel, amelyek gátolják azt.

    • Egy másik rossz megközelítés az ők-kijelentések. Ilyenek például: Azt mondják, nem jó, ha az anyós egy fedél alatt lakik a házaspárral.

    • Azok, akik ilyen kijelentéseket használnak, nem vállalnak felelősséget a kijelentések tartalmáért. Nem tudjuk, hogy egyetért-e azzal, amit mond, de valószínűsíthető, hogy igen.

    • Célravezetőbb a saját nevünkben beszélni.

    • A házaspárok ritkán vannak hozzászokva, hogy elmondják egymásnak, hogyan értelmezik saját tapasztalataikat.

    • Egyszerűen csak levonják a maguk következtetéseit és ezek alapján cselekszenek. Ezekből sok félreértés fakad.

    • Párkapcsolatban/házasságban a saját következtetésünket ne tartsuk helytállónak addig, amíg nem beszéltünk erről a párunkkal. Az általa megosztott információk új megvilágításba helyezhetik a tényeket.

    • A saját nézőpontunk megosztása is mindig fontos, amit én-üzenetekkel tegyünk.

    • A tapasztalatokhoz hasonlóan énüzenetekkel osszuk meg érzéseinket is.

    • Vannak olyanok, akiknek nehezére esik az érzéseiről beszélni, viszont ha nem osztjuk meg társunkkal az érzéseinket, személyiségünk egy részét zárjuk el előle.

A tapasztalatok és érzések megosztása mellett a vágyaik megosztása és magatartásunk feltárása is fontos tényező a kapcsolatban.

Kommunikáció

    • A párkapcsolati szinten az egyik legnagyobb jelentőséggel  a kommunikáció bír.

    • Számos neves pszichológus / életvezetési tanácsadó vallja azt a tényt, hogy ami nem oldható meg kommunikációval az kizárólag még több kommunikációval oldható meg.

    • A válások / elhidegülések / megcsalások mind visszavezehetőek az egyik, vagy mindkét fél hiányos kommunikációjára. Sajnos a párkapcsolatok már akkor is megromlanak, ha az egyik fél nem kommunikál megfelelően (pl. nem mondja el őszintén az érzéseit, célozgat, utalgat stb.)

    • A párkapcsolati kommunikáció gyakorolható!!!

    • GYAKORLAT

„Ne feküdj le haraggal”

1 hónapon keresztül, ha nézeteltérésed van a Pároddal mindig még lefekvés előtt oldjátok meg!! Fontos: Ne legyen kivétel!!

TAPASZTALAT

Azok a párok akik ezt valóban kipróbálták arról számoltak be, hogy ez nagyon nehéz feladat. Sokszor éjszakában nyúló beszélgetések/viták lettel belőle. Azonban minél többet gyakorolták, annál rövidebb időre csökkent a nézeteltérések megbeszélése, tisztázása és a viták intenzitása is csökkent. RUTINOSSÁ VÁLTAK AZ EGYMÁS KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓBAN!!!

Őszinteség

    • A párkapcsolat másik fő pillére az őszinteség.

    • Fontos, hogy úgy érezzük, hogy párunkkal őszinték lehetünk, vagy ha tudjuk, hogy ebből vita adódik azt is felvállaljuk. Hosszú távon kizárólag ez éri meg. Egy-egy vita elkerülése csak rövid távú cél lehet, ez esetben azonban hosszútávon gyűlik a feszültség, mely a párkapcsolat fokozatos romlásához vezet.

    • A mai „álszent” világban az őszinte emberre felnéznek, tisztelik. Ugyanez igaz párkapcsolati szinten. Őszinteségünkkel hosszú távon kivívjuk párunk elismerését, tiszteletét, illetve viselkedési mintánkkal őt is őszinteségre sarkaljuk.

    • Az őszinteségért rövid távon persze nem mindig elismerés jár, sokkal inkább vita, sértődés, nézeteltérés. Sok embernek ilyenkor elmegy a kedve az őszinteségtől. Ez esetben a  folyamat hosszú távon mindent esetben: ŐSZINTESÉG – HALLGATÁS –HAZUGSÁG!! Ami nem kérdés, hogy a párkapcsolat teljes megromlásához vezet.

    • Az őszinteség felvállalása párkapcsolati szinten mindig egyéni döntés. Ennek felelősége nem ruházható át partnerünkre (pl.  – Veled nem lehet őszintének lenni!!!  – típusú kijelentések). Az őszinteség hosszú távon mindig megtérül, bár kétségtelen, hogy rövid távon járhat kellemetlenségekkel.

Empátia a párkapcsolatban

    • Az empátia leegyszerűsítve a másik helyzetébe való beleérző készségünk. Ez a készség egyénileg különböző mértékű, azonban fejleszthető.

    • A párkapcsolatban fontos, hogy a másik Félhez empatikus megértéssel közelítsünk, azaz mindig próbáljuk megérteni, hogy a másik fél számára miért fontos az adott cél, tevékenység stb.  

    • Ha tudjuk, értjük párunk motivációját, akkor a közös célok is könnyebben kitűzhetőek.

    • Tanácsadásokon felmerült kérdések/esetek

      Probléma: Az egyik tanácsadás témája az egyetemre kerüléskor a szülőktől való eltávolodás, illetve a kollégiumi beilleszkedés, a kollégiumi nehézségek.

    • Szakértői javaslat: Az önismeret, önvédelmi mechanizmusok minden életkorban jelentősek, azonban kamasz és fiatalkorban a legjelentősebb talán, hiszen ilyenkor érik az első „önálló”, felnőtt élethez köthető élmények a fiatalokat. Ezen tapasztalatok nagy hatással lehetnek a későbbi döntéseinkre, a felnőttkorra, sőt még a családalapításra is. Egy új közösségben fontos a baráti kapcsolatok kialakítása, azonban nem szükséges, hogy az egész kollégium a barátunk legyen. Elég ha szerzünk pár barátot, akik hasonlóak, mint mi és számíthatunk rájuk. Önismeret azért fontos, hogy már ebben az életszakaszban is tudjuk, hogy mely embereket engedjük be igazán az életünkbe. Ha mindenki barátai akarunk lenni, mindenkinek meg akarunk felelni, az saját személyiségünk „leépítésével” jár együtt. Ebben az életszakaszban nagyon fontos az előítéletek mellőzése, új barátokat közös érdeklődés és értékrendek alapján válasszunk, semmiképpen sem társadalmi rangsor, szülői háttér stb. alapján.

    • Probléma: A látókörünkben dolgozó fiatal, pályakezdők vettek részt egy tanácsadáson, akik számára problémát jelent a munkában való kiteljesedés és felelősségvállalás.

    • Szakértői javaslat: A tanácsadás a Points of you technika alkalmazásával került megvalósításra. A Points of  You technika indirekt módon hozza felszínre az egyén által feltett kérdésekre a megoldási lehetőségeket, illetve továbbgondolkozásra ösztönzi a résztvevőt. Önismeret fejlesztésére ez kiváló módszer. Természetes hogy pályakezdőként bizonytalan az ember önmagában, ez bizonyos mértékig egészséges is, hiszen ez sarkall bennünket a további tanulásra, fejlődésre. A túlzott bizonytalanság azonban már negatívan hat személyiségünkre, munkavégzésünkre. A felelősségvállalás a felnőtté válási folyamat legfontosabb része, melyet érdemes fokozatosan kialakítani, azaz a kisebb felelősségvállalástól induljunk, majd merjünk egyre nagyobb felelőségeket vállalni. Jó munkaadó esetén  ez az elv a pályakezdők esetén a munkavégzés során is alkalmazásra kerül. A túlzott bizonytalanság leküzdésére az Ébredj fel című könyvet ajánlottuk, mely önfejlesztésre sarkall.

    • Probléma: Az egyik tanácsadás alkalmával egy résztvevő saját céltalanságát nem tudta kezelni, mely abban nyilvánult meg, hogy számos tanfolyamot, iskolát elkezdett már, melyeket vagy nem fejezett be, vagy csak nagyon rövid ideig dolgozott az adott szakmában. Az ő megfogalmazása alapján a családi szerepkörét és az életcéljait nem tudja összeegyeztetni.

    • Szakértői javaslat: Ilyen esetben az önismeret fontos része, hogy tisztában legyünk saját érdeklődési körünkkel és képeségeinkkel. Ennek megfelelően érdemes szakmát választani, hiszen hosszú távon csak így vagyunk képesek bizonyos feladatok ellátására. Ha úgy érezzük, hogy saját magunk ezt nem tudjuk felmérni vegyünk részt pályaválasztási tanácsadásokon, de sokat jelenthetnek a külső visszacsatolások is (pl. jól kommunikálunk az emberekkel stb.). Ha családi élet mellett keresünk új szakmát, akkor ezt követően természetesen az otthoni kötelességeinket is fontos számba venni, hogy melyek azok az otthoni feladatok, amit semmiképpen nem tudunk átadni másnak. Például ne vállaljunk többműszakos állást, ha a gyermeket csak mi tudjuk elhozni a bölcsődéből stb.  Szerencsére ma számtalan lehetőség van a fiatalok számára a szakmaválasztás tekintetében, de ezen lehetőségeket csak úgy tudjuk kihasználni, ha kellő önismerettel rendelkezünk képességeinkről és érdeklődi körünkről.

    • Probléma: Az egyik tanácsadáson egy fiatal pár vett részt, akik már régóta vitatkoznak azon, hogy összeköltözzenek –e. A lány szerette volna, a fiú nem, azonban a problémát nem tudták megbeszélni egymás között, ezért kértek tanácsot.

    • Szakértői javaslat: Ez a tanácsadás tipikus példája volt annak, hogy a fiatal pár elakadt a párkapcsolati kommunikációban. Egymás ellentétes véleményét sértődötten, zárkózottan fogadták, nem tudták átbeszélni a felek egyéni motivációját, okait. Szakértő segítséggel azonban hamar fény derült arra, a cél közös, a fiú is szeretne összeköltözni és minél több időt tölteni párjával, azonban ő jobban tart az ezzel járó felelősségvállalástól, boldogulnak-e vajon anyagilag önállóan. A nyitott kommunikáció segítségével, szakértő támogatással a párnak hamar sikerült átbeszélni a problémát és közös megoldást találniuk. Közösen átszámolják az önálló élet anyagi vonzatát (mely eddig nem történt meg!!!), gyűjtenek, spórolnak, mindeközben pedig lelkileg is felkészülnek a közös élet kihívásaira, várható konfliktusaira pl. mennyi időt töltenek majd külön barátokkal stb. A tanácsadás során a fiatal pár számára ismertetésre került a párkapcsolati kommunikáció alapelvei, melyet a későbbiek során önállóan is tudnak alkalmazni, illetve a felelősségvállalás témaköre átbeszélésre került.


Bővebb információ/kapcsolat:
MAZSOLA CSANA NONPROFIT KFT.
EFOP-1.2.1.-15-2016-01010


Email: mazsolavedohalo@gmail.com
Tel.: 06-70-703-7912