Kisgyerekek

Tartalomjegyzék

• A gyermek fizikai szükségletei

• A gyermek lelki szükségletei

• Anya-gyermek kapcsolat és hatásai

• A minőségi együtt töltött idő

• Családi stressz hatása a kisgyermekekre

• Nagycsaládok előnyei a kisgyermek szempontjából

• Tanácsadásokon felmerült problémák

Téma fontossága

A gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadásainkon számos alkalommal felmerülő kérdések: a gyermek etetése (rossz evő a gyermekem, válogat, nem eszik rendszeresen), a gyermek alvási szokása (nem akar elaludni, sokszor felébred) , közös játék stb.

Jelen e-Előadásunk célja rendszerbe foglalni a gyermek testi-lelki szükségleteit és rámutatni ezek jelentőségére, fontosságára.

Tapasztalatunk, hogy a mai információrengetegben sokszor már a rendszerbefoglalás elegendő ahhoz ,hogy ne vesszünk el az apró részletekben, és ne stresszeljük magunkat átmeneti problémákon. Így jelen tananyagunk célja elsősorban nem az egyedi problémák megoldása, hanem a rendszerbe foglalás a gyermekneveléssel kapcsolatos információk rengetegében.

A gyermek fizikai szükségletei

1.) Táplálkozás

2.) Pihenés, alvás

3.) Mozgásigény

4.) Tisztálkodás

A gyermek fizikai szükségletei1.) Táplálkozás

• A gyermek megszületése után az első döntések egyike közé tartozik, hogy a gyermekek az anyuka szoptassa vagy üvegből etesse.

• A csecsemő táplálásának legjobb módja a szoptatás. A szoptatott babák általában egészségesebbek, ritkábban betegszenek meg. Kevesebb köztük az allergiás, asztmás és cukorbeteg.

• Természetesen ha fizikai akadálya van a szoptatásnak (pl. nincs elegendő tej, gyószerszedés) nem szabad, hogy anyai lelkiismeretfurdalást, depressziót okozzon.

„A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége.”

• Igény szerint, de mértékkel:

• annyit ehet, amennyit szeretne és akkor ehet, amikor éhes.

• annyit ihat, amennyit szeretne és akkor ihat, amikor szomjas.

• A szükségletek kielégítése során beépülő értékek:

Az egészséges életmód beépülése és szokásainak alakítása során elsajátítja az alábbiakat: például asztalnál való viselkedés, tele szájjal nem beszélünk, társak iránti udvariasság, gyümölcs-zöldség napi fogyasztásának szokása stb.

Feladatok a szükséglet kielégítése során:

• Szülők hatása: – utánozható minták (kenyér megkenése, önkiszolgálás, segítségadás)

• Jó légkör az étkezés során, nincs erőltetés (rosszul étkező gyermek esetén fontos a kreativitás – minél színesebb ételek, mókás tálalás stb.)

• evőeszköz: használatát kipróbálhatja amikor szeretné kipróbálni (kés, villa) erőltetés nélkül, de a biztonság szem előtt tartásával (gyermek evőeszközök)

• Ösztönzés új ételek kipróbálásra, megkóstolására

• A gyermek tápanyagszükségletének kielégítése

• Példamutatás: a család is étkezzen egészségesen, családi közös étkezések fontossága már kisgyermekkorban

2.) Pihenés, alvás

„A gyermeknek szüksége van arra, hogysaját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen.”

– A gyermek alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet. Figyeljük gyermekünk igényét és kisgyermekkorban lehetőleg úgy alakítsuk alvási szokásait, ami mellett ő kiegyensúlyozott.

• A szükségletek kielégítése során beépülő értékek:

– Kialakulnak az alvási szokások, empátia, önuralom a társak és a barátai igényei iránt, önmaga egyre jobb megismerése, önkiszolgálása.

Feladatok:

• otthonos légkör megteremtése, amely békés: sötétítés, mese, takargatás, simogatás, jó éjt puszi

• Ha a gyermek tovább alvó, keltegetése simogatással történjen

• Fontos a pihenéshez a csend

• Használhat alvókát, cumit.

• Együttalvás / különalvás: Érvek – ellenérvek. Kisgyermekkorban mérlegelendő a gyermek temperamentuma, az édesanya kipihentsége (pl. ha túl sűrűn ébred fel a gyermek éjszak). Hallgassunk ösztöneinkre, ne a szomszédra!!!

3.) Mozgásigény

„A gyermek mozgásigényének megfelelően mozoghat„

Igény szerint:

• Testnevelés, sport gyakorlatok a napirendben kialakult, meghatározott helyen és időben, játékos tornák és foglalkozások beiktatása, akár otthon is – internet segítségével

• elegendő mozgási lehetőség biztosítása a gyermekek számára

• Levegőzés, udvari mozgás

• kirándulás, séta

• A szükségletek kielégítése során beépülő értékek:

Mozgás megszeretése, önfegyelem, edzés, testi képességek fejlődése, kitartás, nehézségek leküzdése, állóképesség javulása.

Szervezési feladatok:

• Biztonságos közeg kialakítása a változatos mozgás biztosításához

• Nagymozgások fejlődésének nyomonkövetése (mászás, járás, futás, ugrálás, háromkerekű biciklizás stb.) – elmaradás esetén játékos ösztönzés

• Koordinációs képesség kibontakozásának biztosítása: egyensúly, ügyesség, ritmus

4.) Tisztálkodás

• A tisztálkodás első lépése a (szoba)tisztaságra szoktatás.

• Nagy lépés a tipegő korú gyermeknek, ha önállóan tudja uralni bél- és hólyagműködését.

• Erre nem kell tanítani, ez a folyamat is része a természetes fejlődésnek. Amit tehet a szülő ebben a helyzetben, ha ösztönzi gyermekét.

• Tartsuk szem előtt, hogy a túlzott kényszer visszaveti a gyermek kedvét és megmakacsolja magát. Ha „baleset” éri, ne éreztessünk neheztelést. Ha viszont sikerül neki, örüljünk, de ne mutassunk túlzott lelkesedést.  

• Megyfigyelés: A mai gyerekek jóval később lesznek szobatiszták. Jellemzően 2,5 – 3 éves kor között.

Igény szerint:

• WC-használat akkor, amikor a gyermek szükségét érzi

• Fogmosás rendszeresítése már az első fogak megjelenésénél (szokás kialakítása miatt)

• Esti fürdetés – élményszerűen.

• A szükségletek kielégítése során beépülő értékek:

–tisztaságérzett, rendezett, ápolt külső

–esztétikus megjelenés

–az egészségesség érzése, komfortérzet tudatosul

Szervezési feladatok:

• berendezés és eszközök célszerű elrendezése a kisgyermek számára (szappan, fésű, tükör, törölköző, fogmosó pohár stb.)

– bizalom a gyermekben (egyedül kimehet, szól, ha készen van, stb.)

–önállóság kipróbálása, szükség esetén segítés

Egyéb szülői kötelességek az egészséges testi fejlődéshez

• Egészséges életmód a gyermektervezés / terhesség időszakában

• Rendszeres védőnői találkozások biztosítása

• Kötelező védőoldások beadatása

• Egészséggondozás (beteg gyermek ápolása, orvos által felírt gyógyszerek alkalmazása,  orvosi konzultációk biztosítása)

• Balesetmentes környezet megteremtése (rácsos kiságy, járóka, élvédők, lépcsőhöz biztonsági rács, utazásnál gyermekülés stb.)

• Játék, felfedezés, mozgás biztosítása gyermekünk számára.

A gyermek lelki szükségletei

1.) Szeretet

2.) Biztonság

3.)  Tudásvágy, kompetencia

4.) Tisztelet

5.) Önmegvalósítás

1.) Szeretet

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szeressék és szerethessen; és elfogadják, olyannak fogadják el, amilyen.”  

A gyerek számára szinte az oxigénnel azonos értékű az elfogadó, meleg érzelmi kapcsolat.

Feladat:

– gyermek érzelmi biztonságának megteremtése

– feltétel nélküli szeretet biztosítása  

2.) Biztonság

A biztonság szükséglete azt jelenti a gyermekek számára, hogy legyen az életükben egy/több olyan személy, akiben meg tudnak bízni. Ez a szükséglet sérülhet abban az esetben, ha a szülők bántalmazzák, elhanyagolják a gyereket, vagy egyszerűen csak nem figyelnek rá, mert túl sokat dolgoznak.

3.) Tudásvágy, kompetencia

„A gyermeknek joga van bármiféle tudás megszerzésére.„

„Csak attól tanulunk, akit szeretünk.”  

Gyermekkorban a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükség van arra, hogy megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk dolgokat egyedül megcsinálni.

Fontos továbbá, hogy a gyermek kiváncsisága lehetőleg minél gyakrabban ki legyen elégítve. Így kezdi majd egyre biztonságosabbnak érezni a világot.

4.) Tisztelet

Tisztelet, megbecsülés, elismerés, megértés szükséglete

„A gyermeknek joga van az emberi méltósághoz.”

Igény szerint:

• folyamatos visszajelzés a gyermek számára

– Követelmények megfogalmazása, határok tisztázása

– a pozitívumok kiemelése  

 

5.) Önmegvalósítás

„A gyermeknek szüksége van a sikerre.  A gyermeknek joga van hibázni.  A gyermeknek szüksége van arra, hogy kifejezhesse magát.”

Igény szerint:

• vágyak és feladatok egyeztetése  

• Hagyjuk a gyermeket választani egyes kérdésekben (pl. mit akar reggelizni, melyik pólót vegye fel stb. Fontos, hogy kisgyermeknek mindig ajánljuk opciókat, amik közül választ.   

• Hagyjuk elmondani a saját véleményét

• tájékoztatás  

• Vonjuk be a döntésekbe

Anya-gyermek kapcsolat

Lelki egészség alapja

Lelki egészség alapja

• A családi nevelés légkörének megteremtője általában az anya.

• Az anya és a gyermeke közötti kapcsolat függ attól, hogyan viszonyulnak egymáshoz érzelmileg és milyen körülmények határozzák meg azt a viszonyt.

• A korai anya-gyermek kapcsolat során, a gyermek születése után, a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez lesz az alapja az élete későbbi szakaszában az általa alkalmazott információcserének és tanulási folyamatnak.

• Az anya-gyermek kapcsolat az első olyan élmények közé tartozik a csecsemő számára, ami meghatározó egész későbbi fejlődésére. A rossz minőségű kötődés káros lehet, amely kifejti hatását a serdülőkorra és a felnőttkorra is.

Azok a gyerekek, akiknek szüleik olyan légkört teremtenek meg, ahol lehetőséget nyújtanak, hogy a gyermek érezzen, gondolkodjon, fedezze fel a világot, közénk tartozol, légy boldog, azok a gyerekek a későbbiekben jobban fognak tájékozódni a világban, független személyiséggé válnak, és bízni fognak saját magukban.

Azok a gyerekek, akiknek szüleik olyan légkört teremtenek, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy felesleges, nem tetszik a neme, amit csinál, gondol, ne gyere közel, ügyetlen vagy, azokban a gyerekekben az a kép fog kialakulni, hogy a világ veszélyes, nem vagyok képes boldogulni, nem érdemes felnőni.

• Azt, hogy a gyermek hogyan fog élete során az emberi kapcsolatokban bízni, hogyan fogja tudni érzelmeit szabályozni, a korai szülő-gyermek kapcsolat határozza meg és jelentős befolyása van a gyerek közösségi életére.

• A biztonságosan kötődő gyermekek kevésbé félnek, ha anyjuk jelen van, szabadon fedezik fel a környezetüket. Az anya jelenléte nyújtja számukra a felfedezéshez szükséges biztonságos hátteret.

• A bizonytalanul kötődő gyerekeknél a gyerekek esetén két lehetőség merül fel: a gyermek kerüli az édesanyját és a tárgyakkal törődik, vagy nem mer eltávolodni anyjától, nem meri felfedezni a körülötte lévő világot.

• A szülőhöz való kötődés a későbbi kapcsolatok mintája is. Amennyiben a szülő elérhető, amikor a gyermeknek szüksége van rá, a gyermekben várhatóan kialakul az emberi kapcsolatokban vetett általános bizalom.

• Ezzel ellentétben, amikor a gyermek szükségleteinek kielégítése nem történik meg, vagy nem akkor, amikor szüksége van rá, nem alakul ki a bizalom, később is nehezen fog tudni ragaszkodni, bizalmatlan lesz. Ez egy új közösségbe kerüléskor nehezített helyzetet jelent.

A minőségi együtt töltött idő

Fontos, az egész család számára

A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakinek.

Nem a tevékenység számít, hanem az együttlét, melyben gyermekünk osztatlan figyelmünket élvezi. Nem könnyű ezt mindig megvalósítani, de megfelelő szervezéssel könnyen lehet a napi rutin része, sőt akár szokássá is válhat. Több gyermek esetén minden gyermekünkre kell időt szakítanunk, amikor csak és kizárólag vele foglalkozunk.

Minőségi időt alatt nemcsak a meseolvasás, közös játék közben lehet együtt tölteni, de akár a mosogatás, autómosás, gyümölcsszedés közben is.

Ha szokássá válik a minőségi együtt töltött idő, gyermekeink ezt az igényüket sosem növik ki, bármelyik korszakukat élik éppen. Mindig van olyan téma, ami éppen foglalkoztatja őket és esetleg szükségük van a szülei tanácsára. Kisgyermekek esetében pedig a meseolvasás utáni esti beszélgetések kiemelt jelentőségű.

Családi stressz hatása a kisgyermekekreCél: az elhúzódó stressz minimalizása

A stressz fogalma:

Stressznek nevezünk minden olyan hatást, amely az ember élettani és lélektani alkalmazkodási mechanizmusát befolyásolja.

3 szakaszát különítjük el:

• az alarm, vagy vészreakció

• az ellenállás fázisa

• a kimerülés állapota

Mi okoz stresszt a gyermekes szülőknek?

Lehet:

• Párkapcsolati stressz,

• Munkahelyi stressz,

• Saját személyes problémáink miatt érzett stressz,

• Betegségek,

• Gyermekeink problémái sem múlnak el stressz nélkül,

• Megélhetési problémák.

A gyermekkori stressz

• A gyermekeinknek is alkalmazkodni kell akár a környezetükhöz, vagy a családhoz. Mégis kihívást jelent számukra, mivel ők erősebb alkalmazkodásra vannak ítélve, hiszen egy felnőttekkel körülvett világban kell élniük.

Az, hogy a gyermek hogyan birkózik meg a stresszel, milyen stratégiákat sajátít el a gyermekkorban, garantáltan kihatással lesz egész további életére.

Hogyan hat a szülői stressz a gyermekre?

• A gyereknek életkortól függetlenül a szülő az, aki a biztonságot nyújtja. Ebbe beletartozik az érzelmi stabilitás, szeretet, figyelem.

• Akkor kezdődik a nehézség, mikor a szülő elveszti a saját stabilitását, annak érdekében, hogy így nyújtson biztonságot gyermekének.

• A gyerek nagyon érzékeny! Ezért, ha nem is tudja elmondani, hogy mi a baja, attól még érzi, hogy valami gond van, amitől megváltozhat a viselkedése, a kedve vagy a teljesítménye.

A stressz tünetei a kisgyerekeknél

• Többet sír, mint másikor

• állandóan fáj a feje

• nincs étvágya

• fáj a mellkasa

• sokat hisztizik

• Kiabál duzzog

• rémálmai vannak, bepisil éjjel

• nem akar egyedül maradni

• állandóan szopja a hüvelykujját

• fél a sötétben

• állandóan ringatja magát jobbra-balra

• megharapja az embereket

• később épül fel betegség után

• elfelejti a már megtanult dolgokat

• nagyobb vagy váratlan zajtól megijed

• problémák a szobatisztaság körül

Hogyan csökkenthető a stressz a gyermek esetében?

• Ha a szülők és a gyermek közötti jó kapcsolat alakult ki, a gyermek tudja, hogy szüleinél megértésre, szeretetre és biztonságra talál.

• Amikor a szülő észre veszi, hogy a gyermekével valami gond van, érdemes kivárni azt az optimális alkalmat, amikor a gyermek képes elmondani azt, ami zavarja őt.

• Ezután a problémára úgy kell tanácsot adni, hogy magáénak érezze. Ez teljesen egyénre szabott. Ami biztos, hogy be kell vonni a gyermeket a megoldási lehetőségekbe.

Hogyan csökkenthető a stressz a gyermek esetében?

• Hasznosak lehetnek a különböző stresszkezelő technikák a gyermekek gondolkodásának változásával együtt.

• Hasznos lehet a sport, a mozgás, a művészeti tevékenységek – rajzolás, festés, a beszélgetések előnyben részesítése.

• Őszinteség: Ha család nehezebb időszakon megy keresztül, a gyermek „szintjén” meg kell vele beszélni. Fontos már a kisgyermekben is tudatosítani, hogy ez nem egy állandó állapot, hanem átmeneti.

Nagycsaládok előnyei a kisgyermek szempontjából

Mindenkinek előny…

Nagycsalád előnyei:

• A gyermekek a testvérek hatására könnyebben válnak társas lényekké, könnyebben kialakul az együttérzésük és segítőkészségük, a gyerekek egymást is formálják.

• Testvérek közötti játék közben kapcsolatot teremtenek egymással.

• Az idősebb gyerek példa lehet a kisebb gyermekek számára.

• Egygyermekes családnál a szülők a nevelők, játszótársak egyben. Nagycsaládoknál a gyermekek egymás játszótársai, a nagyobb testvérek pedig már nevelni is próbálják kisebb testvérüket.

Nagycsalád előnyei:

• Az egymás iránti törődés miatt kevesebb eséllyel lesznek merevek és kapzsik.

• Nagycsaládban a gyermek megtanul kiállni magáért, megosztani, kifejezni az érzéseit.

• A gyerekek nagyobb eséllyel lesznek türelmesek, megértőek, alázatosak.

• A nagycsaládban több szabadság és függetlenség van a gyerekek életében.

Tanácsadásokon felmerült kérdések

1.) A kisgyermekek nevelése során hogyan neveljük őt magabiztos emberré?

A nevelés során fontos pozitív gondolatok küldése a gyermek felé, mint például érezz, fedezd fel a világot, így ezek segítségével egy magabiztosabb ember lesz belőle, aki könnyebben megállja helyét a világban.

2.) Hogyan töltsünk minőségi időt gyermekünkkel hétköznap is?

Fontos a megfelelő napi rutin kialakítása, amelynek része olyan időszak is, ahol csak a gyermekkel foglalkozunk. A napi rutin részeként így a gyermekek tudják, mikor számíthatnak 100%-ban a szüleik figyelmére. De ilyenkor valóban rájuk figyeljünk, ne csak fizikailag legyünk jelen (pl. ne legyen háttértévézés, ne telefonáljunk stb.)

3.) Hogyan ismerhető fel a kisgyermekeken, ha stresszes?

A fő jel, ha eddigi viselkedése negatív irányban változott meg. Ha a kisgyermek többet sír, duzzog, rémálmai vannak, fél, többet betegeskedik, mint általában szokott, nagyobb valószínűséggel a stressz az, ami miatt ezeket a tüneteket produkálja.

4.) Nincs elegendő tejem a szoptatáshoz..

A tejtermelődés egy bizonyos mértékig fokozható (gyakori mellre tétel, mellszívó alkalmazása, gyógyteák, alkoholmentes sör stb). Ami biztos, ha emiatt stresszel az anyuka, akkor még kevesebb lesz az anyatej mennyisége. Szoptatáshoz fontos a nyugodt környezet megteremtése pl. csak ketten legyenek a helyiségben, halk zene, amikor anya és baba is ellazul. A tejtermelődés azonban öröklött hajlam is lehet, így ha már a mi édesanyánk is hasonló problémával küzdött, akkor előbb-utóbb nálunk is jelentkezni fog. Ha gyermekünk táplálásához tápszeres pótlás szükséges, lehetőleg akkor se hagyjuk el az anyatejet teljes mértékben. Akár napi 1 szoptatás is erősíti gyermekünk immunrendszerét.

REMÉLJÜK HASZNOSNAK TALÁLTA E-ELŐADÁSANYAGUNKAT!

A PROJEKT RENDEZVÉNYEIRŐL BŐVEBB INFORMÁCIÓ:

mazsolavedohalo@gmail.com

EFOP-1.2.1-15-2016-01010