Kommunikáció

Atipikus foglalkoztatási formák ismertetése

Tartalomjegyzék

• Atipikus foglalkoztatás lényege

• Atipikus foglalkoztatás típusai

• Főbb atipikus foglalkoztatási formák

• Részmunkaidős foglalkoztatás

• Távmunka

• Munkakör-megosztás (job-sharing)

• Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend)

• Alkalmi munkavégzés

• Kevésbé alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák

• Rugalmas foglalkoztatás helyzete Magyarországon

 

Atipikus foglalkoztatás lényege

Az atipikus foglalkoztatás egy gyűjtőfogalom, amely alá mindazokat a foglalkoztatási formák tartoznak, melyek egy vagy több elemükben eltérnek a hagyományos (általában heti 40 órás, határozatlan idejű alkalmazotti, munkahelyen végzett munkát jelentő) munkaviszonytól.

Segítség:

• A család és a munka közötti egyensúly fenntartásában

• A kisgyermekes anyukák visszatérésében a munkaerőpiacra

 

Atipikus foglalkoztatási formák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért jó ez a cégeknek?

 

• Nő a hatékonyság, javul a munkateljesítmény

• Olcsóbbá válhat a foglalkoztatás

• Rugalmassá válhatnak a munkatársak

• Elégedett dolgozók

• Csökken a betegállomány

• Kiégés veszélyének csökkenése

• Ingatlan- és rezsiköltségek csökkenése

• Csökkenthető a fluktuáció

 

Mi kell a sikeres megvalósításhoz?

 

• Megfelelő HR rendszer kialakítása

• Jól definiált folyamatok kialakítása

• A motiváltság megteremtése

• Igények és elvárások világos megfogalmazása

• Fejlett informatikai eszközök alkalmazása

• A megfelelő emberek kiválasztása

 

Főbb Atipikus foglalkoztatási formák

 

Részmunkaidős foglalkoztatás

 

Lényege a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben történő munkavégzés – legjellemzőbb a napi 4 vagy 6 órában történő munkavégzés.

 

A hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak a részmunkaidő megfelelő alkalmazására: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

 

 

• A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai megállapításánál az időarányosság elve alkalmazandó

• A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillető szabadság mennyisége megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság napjainak a számával.

 

Részmunkaidős foglalkoztatás – munkavállaló szempontjából

 

Előnyei

• Olyan munkaerőpiaci helyzetben is munkához jut, melyben a hagyományos formában nem biztos, hogy munkához jut

• Családi kötelezettségekkel és tanulással könnyebben összeegyeztethető

• Rövid ideig van kívül az aktív munkavállalói körön

Hátrányai

Az arányosan alacsonyabb bér megélhetési gondokat okozhat

Könnyebben belecsúszhat meg nem fizetett túlórába

Szabályozottság nélkül a munkabeosztás kiszámíthatatlanná válhat

Arányaiban magasabb munkába járási idő-, és költségráfordítás

 

Részmunkaidős foglalkoztatás – munkáltató szempontjából

 

Előnyei

• A munkavállaló megtartásának formája lehet elbocsátás helyett

• Nagyon fontos lojalitás- és motiváló tényező lehet

• Megfelelős szakmai összetételű csapat összeállítása, anyagi nehézségek nélkül

Hátrányai

Vezetői szemléletváltás szükséges a bevezetéséhez

A munkaállomás kihasználatlansága miatt kisebb költséghatékonyság

Ugyanazon juttatások, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetén

 

Távmunka

 

A távmunka egy munkaszervezési mód, melynek lényege, hogy a munkavállaló számára biztosított a vállalati központtól eltérő helyen is egy olyan munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni.

A távmunka egyesíti az információs- és kommunikációs- technológiát a rugalmas munkavégzési hellyel. A munkavégzési hely és a központ közötti kapcsolatot számítógépen tartják fenn.

 

Távmunkavégzés – munkavállaló szempontjából

Előnyei

• Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban

• Kevesebb megszakítás a munkavégzés során

• Kevesebb közlekedésre fordított idő- és pénz

• Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

Hátrányai

Gyengülő szakmai és emberi kapcsolatok, elszigeteltség érzet

Kevesebb munkahelyi információ

Munka és magánélet határainak elmosódása

 

Távmunkavégzés – munkáltató szempontjából

 

Előnyei

• Elkötelezettebb munkaerő

• Hatékony munkaidő-kihasználás

• Kevesebb hiányzás

• Alacsonyabb irodabérleti költségek

Hátrányai

Magas kommunikációs költségek

Magas képzési költségek

Adatvédelem

Újfajta vezetési módszer szükségessége

 

Munkakör-megosztás (job-sharing)

 

Az atipikus foglalkoztatás egy újabb speciális fajtája, amikor a munkáltató legalább 2 dolgozóval köt 1 teljes munkaidős munkaszerződést, egy adott munkakör ellátására.

 

Munkavállalók arra vállalnak kötelezettséget, hogy valamelyikük mindig ellátja a munkaköri feladatokat. Közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Amennyiben az egyik munkavállaló akadályoztatva van (pl. szabadság és keresőképtelenség esetén), úgy a másik, vagy a többi munkavállaló köteles a feladatokat és a helyettesítést ellátni.

Lehetőségei:

• 2 munkavállaló 1 munkakörben megosztja egymás között a hét munkanapjait. Az egyik munkavállaló pl. hétfőn és szerdán dolgozik teljes munkaidőben, addig a másik munkavállaló kedden és csütörtökön. A pénteki munkanapot pedig megosztják egymás között páros és páratlan hét szerint.

• 2 vagy több munkavállalót 1 munkakörben napi 4-6 órás munkaidőre jelentik be.

 

Munkakör-megosztás (job-sharing) – előnyei, hátrányai

 

• Ez a fajta foglalkoztatás a munkavállalóktól is többet követel. Ez a többlet az, hogy a munkavállalók kötelezik magukat, hogy az egyikük akadályoztatása esetén a szerződést kötő másik munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségeket teljesíti, azaz ha két 4 órás munkakör megosztásban dolgozó munkavállalót nézünk, az egyikük betegsége esetén a másik 8 órát köteles dolgozni.

• A munkaadó számára előnyökkel jár, hogy szabadságolások esetén ebben a formában könnyebben megoldható a helyettesítés.

• Néhány év távollét után a munkaerő-piacra visszatérő kisgyermekes édesanyák számára lehetne megfelelő foglalkoztatási forma ez, akik hosszú távon nem tudnak 8 órát vállalni, a munkát és a gyermeknevelést könnyebben összeegyeztethető 4 órát azonban szívesen vállalják.

• Munkáltató szempontjából hátrány, hogy bonyolult, hosszú és egyedi munkaszerződést kell készíteni az így dolgozó kollégák számára.

 

Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend)

 

A kötetlen munkaidő lényeg, hogy a munkáltató a munkaidő beosztás jogát átruházza a munkavállalóra.

A kötetlen munkarend bevezetésével a munkáltatónak nem kell nyilvántartania a munkaidőt, pihenőidőt, és a rendkívüli munkavégzés itt fogalmilag nem merül fel.

 

 Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend) – munkavállaló szempontjából

 

Előnyei

Rugalmasság

Munkavállaló saját maga osztja be idejét

Nő a motiváltság és az elégedettség mértéke

Kutatások alapján az egészségre is jótékony hatással van a kötetlen munkaidő

Hátrányai

A munkaidő és pihenőidő könnyen egymásba csúszhat

 

Kötetlen munkaidő (rugalmas munkarend) – munkáltató szempontjából

 

Előnyei

Nő a munkavállaló lojalitása

Nő a munkavállaló hatékonysága

Nincs túlóra díj

Kevesebb a munkaidővel kapcsolatos adminisztrációs teher

 

Hátrányai

Nehezebb a munka kontrollja, meg kell határozni az ellenőrzési pontokat

 

Egyszerűsített foglalkoztatás és
alkalmi munkavégzés

 

Mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munkavégzésre létesíthető munkaviszony.

Egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létesítésére csak az a munkáltató jogosult, akit erre külön jogszabály feljogosít.

Az ilyen jogviszony azzal jön létre, hogy azt a munkáltató az adóhatóságnak bejelenti.

 

Alkalmi munkavégzés

 

A munkáltató és a munkavállaló között

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

• egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

• létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

 

Előnyei

A ledolgozott napok beleszámítanak a szolgálati időbe

 

Hátrányai

Egy hónapban maximum 15 nap munkavégzés

TB-t a munkavállaló maga fizeti

 

Kevésbé alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák

 

Behívás alapján történő munkavégzés

A behívás alapján történő munkavégzés a munkaidő rugalmas, hatékony felhasználását teszi lehetővé.

A felek a jogviszonyt részmunkaidőben történő foglalkoztatásra hozzák létre, a munkaidő tartama legfeljebb napi 6 óra lehet, a munkaidőkeret időtartama pedig a négy hónapot nem haladhatja meg.

A munkáltatónak lehetősége van a munkakörbe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva elrendelni a munkavégzést, de a munkavégzés időpontját a munkavállalóval legalább három nappal előre közölnie kell.

 

Munkavállaló szempontjából

Előny:

Rugalmas munkaidő

Könnyebben szervezhető más elfoglaltság

Hátrány:

A megbízás max. 4 hónapra szól

A munka ütemezése kevéssé látható előre

Munkáltató szempontjából

Előny:

Rugalmas munkaidő

A munkaidő a feladatok mennyiségéhez igazítható

Csak a ledolgozott munkaidő után kell fizetni

Hátrány:

Együttműködési nehézségek léphetnek fel

Kis elkötelezettség, lojalitás a munkavállaló részéről

 

Home office

 

A home office az otthoni munkavégzést takarja.

A home office olyan rugalmas munkavégzési forma, amely munkaszervezés szempontjából a vállalati központtól távoli munkavégzésnek minősül.

Munkajogi értelemben viszont nem minősül távmunkának, mivel ebben az esetben a munkáltató alkalmi jelleggel engedélyezi, hogy a munkavállaló az otthonában végezze a munkáját, és ennek során valamilyen információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz (skype, e-mail) útján tartsa a kapcsolatot munkatársaival, munkáltatójával.

 

Bedolgozói munkaviszony

 

Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkáltató utasítási joga is korlátozott, csak az alkalmazható technológiát és a munkavégzés módját szabhatja meg.

A munkavégzés helye nem a foglalkoztató székhelye, hanem a bedolgozó lakóhelye, vagy más általa a munkavégzés céljára biztosított helyiség, ám a bedolgozó munkáját saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a foglalkoztató közvetlen irányítása nélkül végzi.

 

 

Munkaerő-kölcsönzés

 

A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata.

A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés céljából létesített munkaszerződés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent.

 

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Több munkáltató állapodik meg egy munkavállalóval egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A feleknek munkaszerződésben kell rögzíteniük, hogy melyik munkáltató lesz köteles teljesíteni a munkabér-fizetési (valamint levonási, bevallási, befizetési) kötelezettséget és biztosítottként bejelenteni a munkavállalót.

 

Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló ugyanazt a tevékenységet több munkavállaló felé teljesítheti akár egyidejűleg, akár időben elkülönülten.

Ez a sajátosság utalhat a munkáltatók kapcsolatára is, hiszen ezt a foglalkoztatási formát olyan társaságoknál célszerű alkalmazni, amelyek egy vállalatcsoport tagjai és az egyes munkáltatóknál felmerülő azonos feladatokat egy személy el tudja látni.

Mindemellett a jogszabály nem határoz meg semmilyen összefonódási feltételt az ilyen munkaviszony létrehozásához, így akár teljesen független munkáltatók is alkalmazhatnak egy munkaviszony keretén belül egy alkalmazottat.

 

Diákmunka

Az iskolaszövetkezet és a tag közötti munkaviszony kapcsán a szabályozás speciális arra való tekintettel, hogy a munkavállalónak egy létező alapjogviszonya (tanulói vagy hallgatói) áll fenn, amelyet a munkavégzés kapcsán is figyelembe kell venni.

A munkaviszony a nappali tagozatos tanuló, hallgató és az iskolaszövetkezet között harmadik személy felé történő szolgáltatás nyújtása érdekében határozott időre jöhet létre.

 

Rugalmas foglalkoztatás helyzete Magyarországon

• Magyarországon jelenleg nem jellemző a rugalmas foglalkoztatás.

• A KSH (2017) adatai alapján alig 200 ezren dolgoznak részmunkaidőben a 4 millió 450 ezer foglalkoztatottból

• A Magyar Távmunka Szövetség adatai szerint a magyar munkavállalók 3 százaléka dolgozik távmunkában

 

Felhasznált szakirodalom

• http://kamaraonline.hu/cikk/meg-nem-jellemzo-de-itthon-is-hodit-a-rugalmas-foglalkoztatas

• http://www.balansz.info/az-atipikus-foglalkoztatasrol

• http://iwork.hu/t%C3%A1vmunka-alkalmaz%C3%A1s%C3%A1nak-el%C5%91nyei-%C3%A9s-h%C3%A1tr%C3%A1nyai

• https://www.hrportal.hu/hr/munkakor-megosztas-csak-elmeletben-szep-elkepzeles-20130527.html

 

 

EFOP-1.2.1-15-2016-01010