Foglalkoztatás

Szülői kommunikáció fejlesztése

Tartalomjegyzék

• A kommunikáció jelentősége

• Szülői kommunikáció

• Gordon-módszer

• Szülői kommunikáció kisgyermekkel

• Szülői kommunikáció általános iskolás gyermekkel

• Szülői kommunikáció kamaszkorban

• Tanácsadáson felmerült problémák

 

A kommunikáció jelentősége

 

„Szóból ért az ember….”

Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció.

Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel közvetítjük. Minden kapcsolatban a legfontosabb a nyílt és egyenes kommunikáció. Így van ez a szülő – gyermek kapcsolatban is. Ugyanakkor a kommunikációnak része a testbeszéd, gesztusaink és TETTEINK is.

 

A kommunikáció határozza meg kapcsolataink minőségét és fejlődését. A kommunikáció segíti közvetíteni gondolatainkat, érzéseinket, tudatos vagy tudattalan vágyainkat.

Akkor is kommunikálunk, ha nem beszélünk, vagy ha nem akarunk, vagy ha hallgatunk. A hallgatás azt üzeni, hogy haragszom rád, vagy hogy megbántottál…

Akaratlanul is küldünk üzeneteket egymásnak öltözködésünkkel, környezetünk berendezésével, gesztusainkkal, arckifejezésünkkel, testtartásunkkal, hangszínünkkel.

 

Szülői kommunikáció

Fontossága

• A gyermek személyiségének, egyéniségének formálása

• A gyermek nevelésének legfontosabb eszköze

• Szocializáció

• Összetartozás, szeretet kifejezése

Hiánya

Valótlan, rossz szerepek eltanulása

A későbbiekben nehézkes kommunikáció más emberekkel

Depresszió, befelé fordulás

Agresszió

 

 

Gordon-módszer

A Gordon-módszer az egyik legismertebb kommunikációs technika, lényege a vereségmentes konfliktuskezelés.

A Gordon-módszer gyakorlati alkalmazása során beszéljünk gyermekeinkkel az elfogadás nyelvén, valódi figyelemmel forduljunk felé, hagyjunk fel az állandó kritizálással, kioktatással. Ha érzi a gyermek, hogy feltétel nélkül elfogadjuk, akkor ő maga fogja saját erőforrásait a fejlődésre használni.

A gyermek nevelése, a szülő-gyermek kommunikáció számos konfliktusforrást rejt magában, naponta feladva a leckét a szülőnek, hogyan próbálja gyermekét a helyes viselkedésre nevelni. Nehéz meghúzni a határt, hogy mennyire legyünk szigorúak és milyen mértékben legyünk elfogadóak.

Sok szülő hatalmi pozícióból tekint gyermekére, szigorral, büntetéssel kényszeríti őt, engedelmességet vár el tőle. Így, ha konfliktus alakul ki közöttük, a szülő szeret olyan megoldást találni, hogy végül ő legyen a konfliktus győztese, hiszen a „felnőtt mindent jobban” tud, tekintélyvesztésnek éli meg, ha egy konfliktusból nem nyertesen kerül ki.

Más szülők pedig egyáltalán nem szeretnek akadályokat állítani gyermekeik elé, ezért, amikor igényeik ütköznek, a gyermek győz, és a szülő kerül ki vesztesen.

Ez a szülői nevelés azonban inkább elbizonytalanítja a gyermeket, hiszen a teljes engedékenységet váltja a merev szigorral, melynek eredménye a szülői és gyermeki bizonytalanság.

Mindkét szülői hozzáállásra jellemző, hogy a konfliktusoknak lesznek győztesei és vesztesei. Gordon módszer szerint azonban a kialakult konfliktusok „vesztes nélküli” játszmává alakíthatók, és közös problémamegoldássá formálható, ahol születhet olyan megoldás, mely mindkét félnek megfelelő. Bár ezzel a módszerrel az elején egy – egy konfliktus feloldása, lezárása több időráfordítást igényel, mint például egy utasítás, de hosszú távon megtérülő befektetés a szülő számára.

 

Gordon arra figyelmeztet, hogy sok szülő úgy gondolja, akkor segíti elő gyermeke fejlődését, ha megmondja neki, mi az, amit nem fogad el belőle, s éppen ezért közlései tele vannak ítélkezéssel, kritikával, ami inkább elutasítást közvetít a gyermek felé.

Elfogadásunkat kifejezhetjük szavak nélkül, gesztusainkkal, testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, de úgy is, ha nem avatkozunk bele a gyermek által végzett tevékenységbe, hagyva, hogy megélje a hibázás lehetőségét.

A passzív figyelem mellett támogathatjuk gyermekünket aktív odafigyeléssel, azaz értő figyelemmel. Ez azt kívánja tőlünk, hogy próbáljunk meg belehelyezkedni gyermekünk helyzetébe, hogy pontosan megértsük, mit érez és gondol.

A szülő és a gyermek igényeinek ütközése a „vereségmentes” módszer segítségével oldható fel. A gyakorlatban hat lépésben valósítható meg a konfliktuskezelésnek ez a módja.

• Az első lépés a legnehezebb, amely a probléma feltárását és megfogalmazását igényli.

• Aztán ötleteket, javaslatokat ajánlanak a felek, amelyek szerintük elvezethetnek a megoldáshoz.

• Majd közösen mérlegelik ezeket a javaslatokat.

• Végül döntést hoznak a mindenki számára leginkább elfogadható javaslat mellett.

• Előkészülnek a gyakorlati megvalósításra, kidolgozzák a részleteket, tisztázzák a feladatokat.

• Majd utólag kiértékelik, hogy sikerült a megvalósítás, helyes volt-e a döntés.

Szülői kommunikáció kisgyermekkel

A  nevelés egyik legfontosabb eszköze a gyerekkel való beszélgetés.

A csecsemők számára a legfontosabb – mely az ő számunkra a kommunikáció – az érintés. Születés után így érzik továbbra is a biztonságot és így mélyül el a kapcsolatuk a közvetlen környezetükkel.

A későbbiek folyamán a kisgyermek számára is már a beszéd a legfontosabb kommunikációs eszköz. Bár sok ideig még nem tud válaszolni, illetve szavakba kifejezni magát, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem érti/figyeli környezete kommunikációját.

 

„Dajkanyelv”

A csecsemőhöz, vagy a kisgyermekhez szóló felnőtt beszédstílusa ösztönösen átvált egy hangsúlyosabb, egyszerűbb kifejezéseket, hangutánzó szavakat tartalmazó nyelvezetre. Ez az ún. dajkanyelv, mely minden kultúrában, minden nyelven létezik.  A dajkanyelv célja, hogy érdeklődést váltson ki a kisdedből és reakcióra, válaszra biztassa a még beszélni nem tudó gyermeket is.

Érdekes megfigyelni, hogy  már a csecsemő is arckifejezésének változásával,  saját kis hangocskájával próbál reagálni a hozzá intézett beszédre.

 

Szülői kommunikáció kisgyermekkel

Egy 2010-es tanulmányban Catherine Ayoub (Harvard) és Claire Vallotton (Michigan State University) kimutatták, hogy a fejlett korai nyelvi készségek – főleg a gazdag szókincs – segítenek a kisgyerekeknek a viselkedésük és az érzelmeik kontrollálásában. Megfigyelhető, hogy ez a hatás különösen a kisfiúknál erős, azaz ha elég gazdag a szókincse ahhoz, hogy  szavakban ki tudja fejezni érzelmeit nagy mértékben elkerülhető az agresszió, hiszti.

Az önkontroll jelentősége pedig az első iskolás években értékelődik fel: ebben az időszakban maradnak le a többiektől a tanulásban a viselkedésproblémákkal küszködő gyerekek. Azaz korai nyelvi készségfejlesztéssel  későbbi problémákat is meg tudunk előzni. Fontos, hogy már kisgyermek korban az érzelmi nevelés egyik fő eszköze a kommunikáció legyen.

 

Dicséret fontossága

• A pozitív nevelés fő eleme, hogy a gyereket dicsérni kell. Az azonban nem mindegy, miként tesszük ezt. Ne vigyük túlzásba! A túlzásba vitt dicséret előbb-utóbb elveszti varázsát és jelentőségét.

• Fontos, hogy ne általánosságokat mondjuk neki. Pl. Milyen okos/ügyes vagy!, Az általánosság helyett konkrét tetteket, eredményeket dicsérjünk: Nagyon ügyesen rajzoltad le ezt az autót!!

 

Dicséret fontossága

 

• A dicséretet akkor is érdemes használni, ha a gyermek komoly erőfeszítéssel ér el valamit, ami saját magához viszonyítva nagy eredménynek számít. Ilyenkor az eredményen kívül, dicsérjük a kitartó munkáját is.

• Fontos, hogy ne dicsérjük meg mindenért a gyermeküket. Ha minden apróságért dicséretet kap, akkor hosszú távon elmaradnak a gyermeknél a valódi fejlődéssel járó tettek, hiszen az a kép alakul ki benne, hogy ő már így is tökéletes, mindent tökéletesen csinál. Ez hosszútávon nagyon káros lehet, ugyanis később a külvilágtól a hétköznapi tettekért nem kap majd dicséretet, ami kora felnőttkorban depressziót, befelé fordulást okozhat.

• Már kisgyermekeknél se használjunk valótlan, túlzó állításokat a dicséret során, mert ezzel korán hitelét veszítheti a dicséretünk. Pl. „Ez a világ legszebb rajza”

 

Szülői kommunikáció kisgyermekkel

Kritikák hatása

• A negatív kritikák a gyermek felé irányuló  negatív kommunikációhoz tartoznak. A kritikák akár az érzelmi bántalmazás szintjéig is elérhetnek.

• A gyakori negatív kritikák hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek elhiggyék magukról, hogy rosszak, értéktelenek.

• Az alacsony önértékelés, az elutasítástól való félelem, valamint a depresszióra való hajlam jellemző a gyakran kritizált gyermekekre, mely akár egész életén át elkísérheti.

 

• Természetesen a kritikákat, fegyelmezéseket nem szabad mellőzni a nevelés során.

• Fontos, hogy kritika esetén is ne a gyermeket minősítsük, hanem az adott tettét. Például: Ne azt mondjuk, hogy „buta vagy”, hanem azt, hogy „nem volt okos dolog elvenni a testvéred játékát”.

• Minden felnőttel előfordul, hogy egy-egy rosszabb nap után türelmetlenebb gyerekével. Ezt szorítsuk a minimálisra. Ha mégis előfordul, hogy nem a gyermek adott okot a negatív megnyilvánulásunkra, később beszéljük meg vele, hogy rossz napunk volt. Meg fogják érteni!

• Vészhelyzet esetén, ne mérlegeljük hangsúlyunkat, a kritika, fegyelmezés későbbi hatását. Pl. ha autó elő készül kiszaladni a gyerek. Itt a legfontosabb a vészhelyzet elkerülése, illetve reakciónkból látni fogja a kisgyermek a helyzet súlyosságát.

Szülői kommunikáció kisgyermekkel

• Beszélj egyszerűen!

A totyogók ebben a korban tanulnak beszélni. A nyelvet a szülőktől tanulják meg helyesen és normálisan alkalmazni, ideértve a szavakat, kifejezéseket, de a hangsúlyokat és beszéddallamot is. A szülő úgy szóljon, mint ahogy bárki máshoz szólna, ahogy növekszik a gyermek fokozatosan hagyjuk el a dajkanyelvet.

• Nézd az ő szemével!

Az egész napos veszekedés és hiszti mellett nem mindig sikerül a szülőnek nyugodtnak maradnia. Sokat segít, ha a szülő megpróbálja a gyermek szemszögéből nézni a dolgokat. Ez mindkét félt megnyugtatja. A szülőnek könnyebb lesz megoldást találni a helyezetre.

• Tarts szemkontaktust!

Az odanézés nélkül, foghegyről odavetett utasításokról biztosra vehetők, hogy nem találnak utat a gyermek fülébe. Mindenképp tiszteljük meg őket azzal, hogy a szemükbe nézünk, miközben hozzájuk beszélünk. Így kiolvashat a gyermek tekintetéből, hogy érti-e, amit mondunk, illetve ezzel a testbeszédet és a kísérő kommunikációs elemeket is.

• Azt mondd, amit szabad!

Próbáljuk a NEM-eket IGEN-ekké változtatni. Ha egy  kisgyerek örökké azt hallja, hogy ezt se csináljon, azt se csináljon, nem fejlődik a belső kontrollja, sem az én-tudata. A tiltások helyett inkább arról beszéljünk, mit szabad és mit lehet. Ebből megtanulja, mik a kötelességei és lehetőségei.  

• Taníts dönteni!

Egy gyermek nem attól fog helyes döntéseket hozni felnőtt korában, ha kicsi korban engedjük szabadon választani. A szülők által alkotott szabályendszerben felkínálhatók lehetőségek, amelyek közül választhat. A döntés szabadsága nem azt jelenti, hogy nincs szabály, hanem annyit tesz, hogy maga választhatja meg, hogy tartja azt be.

Pl.: Ne arról döntsön, hogy vacsorázik-e meleg ételt, hanem arról, hogy mi legyen az.

 

Mesék és szerepjátékok

• A kisgyermekkommunikációs  fejlődéséhez a mesék és a szerepjátékok nagy mértékben hozzájárulnak.

• A gyermek számos hatást a mesék világán keresztül dolgoznak fel. Fontos, hogy rendszeresen meséljünk gyermekünknek. Ez a szókincs fejlődése mellett az érzelmi biztonságot is növeli a gyermekben.

• A szerepjátékok, képzeletbeli helyek, a gyermekek fantáziavilága fontos része az érzelmi és kommunikációs fejlődésüknek. Figyeljük meg gyermeküket szerepjáték közben, olyanokat is megtudhatunk róla, amit felénk még nem tud egyértelműen kommunikálni.

 

Szülői kommunikáció általános iskolás gyermekkel

 

A bizalmas szülő-gyerek kapcsolat kiépítéséhez elengedhetetlen a jó kommunikáció. Ha beszélünk róluk, az élet és a kapcsolat változásait, a kihívásokat és a problémákat könnyebben átvészeljük.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság Segítő Központja (American Psychological Association Help Center) összegyűjtött néhány tippet, amelyekkel próbálnak alapvető gyakorlati tanácsokat adni a szülőknek.

 

Állj rendelkezésére, légy hozzáférhető!

• Figyeld meg, mikor beszélget legszívesebben a gyermeked – lefekvéskor, vacsora előtt, utazás közben – és légy számára elérhető ilyenkor!

• Kezdeményezz beszélgetést! Ebből tudni fogja, hogy érdekel, mi történik vele. Egy gondolta felvetésével kérdés helyett lehetőséget adsz neki arra, hogy kifejtse a véleményét.

• Szoríts időt minden héten egy-egy közös programra mindegyik gyerekkel!

• Ismerd meg azokat a dolgokat, amik érdeklik, és mutasd ki érdeklődésedet irántuk! Próbálj meg mást nem időzíteni erre az időpontra!

 

Add a tudtára, hogy valóban figyelsz rá!

• Amikor a gyermeked a kétségeiről beszél, hagyd abba, amit csinálsz és figyelj rá!

• Hallgasd meg a véleményét! Akkor is, ha neked nehéz azt hallani.

• Hallgasd végig a nézőpontját, mielőtt válaszolnál!

• Foglald össze vagy ismételd el, amit mondott! Ebből fogja tudni, hogy érted, amiről beszél. Valamint az is kiderülhet, hogy nem pontosan úgy értettél valamit, mint ahogy ő szánta.

Reagálj úgy, hogy meghallja és megértse!

• Nem fog figyelni, ha dühösnek és támadónak tűnsz, ezért fogd vissza az erős érzelmi reakcióidat.

• Fejtsd ki a véleményed, de közben ne nézd le az ő véleményét! Nem gond, ha nem értetek egyet. Azzal hogy elismered az ő nézőpontját, ő is nagyobb valószínűséggel fogja ugyanezt tenni a tiéddel.

A saját érzelmeid helyett inkább a gyermekedét helyezd a középpontba a beszélgetésben!

Ne feledd:

• megkérdezni a gyermeked, hogy mi az, amit vár tőled a beszélgetés során. Tanácsot, figyelmet, meghallgatást, vagy segítséget?

• hogy a gyerekek sokszor utánzással tanulnak. A gyermeked a te viselkedésed alapján fog megküzdeni a nehéz érzésekkel, helyzetekkel.

• beszélgetsz vele – nem kioktatod, kritizálod stb.

• hogy a gyerekek saját tapasztalataikból tanulnak.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet által végzett, „Családon belüli kommunikáció – különös tekintettel az iskolás korosztályra” című vizsgálata az alábbi eredményeket mutatja:

• Az életkorral előre haladva szignifikánsan csökken a szüleikkel problémáikat „könnyen” megbeszélők aránya

• Az édesanyával való kommunikációminőségében nem kaptunk nemi különbséget, az édesapával viszont a fiúk könnyebben tudják problémáikat megbeszélni, mint a lányok.

Azok a serdülők, akik könnyebben beszélnek szüleikkel, gondoskodóbbnak is érzik őket.

Szülői kommunikáció kamaszkorban

Néha lehetetlen feladatnak tűnik a szülő számára, hogy értelmes párbeszédet folytasson kamasz gyerekével, ennek ellenére van megoldás a problémára. A kamaszkor az az időszak, amikor a legjobb tanács a szülőnek, hogy lépjen vissza egy lépést és fogadja el, hogy gyermeke már fog vele mindent megbeszélni.

Ugyanakkor tegye számára világossá, hogy bármit megbeszélhet Önnel és bármilyen problémában fog neki segíteni.

A kamaszkor éveit a gyermekkorban alapozzuk meg, így ha gyermekkorban egészséges volt a kommunikáció szülő-gyermek között. A kamaszkori lelki folyamatok lecsendesedése során ismét „normális” lesz.

 

Néhány tipp a szülői kommunikációhoz kamaszkorban:

Fogadja el a kamaszkorral járó lázadásokat – egy bizonyos határig. Számos tanulmány bebizonyította már, hogy a kamaszkort meg kell élnie a gyermeknek. Ha ez kimarad, akkor egy fejlődési szakasz kimarad a gyermek életében, ami felnőttkorában okozhat problémákat.

Pl. Ha kimarad a szülőkkel szembeni lázadás, akkor nagyobb eséllyel romolhat meg a viszonya a szülőkkel felnőttkorban.

Pl. Ha nem ismerkedik/flörtöl ebben az időszakban, akkor ezt a későbbi életkorban próbálja pótolni, esetleg akkor amikor már neki is saját családja van.

 

• Kommunikációjában éreztesse gyermekével, hogy kezdi felnőttnek tekinteni. Ezzel a gyermek bizalma növekedni fog kamaszkorban is a szülők felé.

• Bizonyos dolgokat, feladatokat, elfoglaltságokat végezzenek együtt, a közös munka vagy szórakozás szorosabbra fűzi a szülő-gyerek kapcsolatot kamaszkorban is. Ilyenkor módjában áll megmutatni, hogy a szülő is tud laza lenni és mélyebb beszélgetéseket folytatni.

• A parancsolgatás leginkább kamaszkorban váltja ki épp az ellenkező hatást. Amennyire lehet ezt mellőzni kell.

 

Kamaszkorban felértékelődnek a kortársakhoz fűződő kapcsolatok. Ezért ekkor fogja a legtöbbször hallani a „Pistinek is lehet…” kifejezést. Ő is hordhat ilyen farmert, ő is elmehet a buliba stb. Fontos, hogy itt is határt húzzon, hogy mi az amit Ön is megenged. Ha valami pedig egyértelműen  tilos magyarázza el az okát. Bár nem úgy fog tűnni, hogy megérti kamasz gyereke, idővel el fogja fogadni a korlátokat.

 

Legjelentősebb kommunikáció

A gyermeknevelés során a legfontosabb és leghitelesebb kommunikáció a példamutatás, illetve saját tetteink!

Ennek a hatása hosszútávra húzódik el, és mélyebben rögzül a tudatalattiban.

 

Tanácsadásokon felmerült problémák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérdés- válaszok

• Mennyit dicsérhetjük gyerekünket, hogy ne vigyük túlzásba?

Pontos mennyiséget a szakemberek sem tudnak mondani; a dicséret lényege, hogy ne veszítse el jelentőségét, így inkább leíró dicséreteket használjunk az általános dicséretek helyett, illetve új eredményeket, kitartó munkát dicsérjünk.

• 3 éves gyermekem tizedik utasításra sem fogad szót. Ilyenkor hogy legyek még türelmes a kommunikációban?

Valóban vannak helyzetek, amikor már nem lehet türelmesnek lenni. Ebben az esetben figyeljük a gyermek reakcióját, valóban nagyon nem akarja csinálni az adott utasítást, vagy csak a határait feszegeti. Érdemes itt is a közös problémamegoldást alkalmazni Pl. mit tegyek, hogy abbahagyd..? Ezzel már kommunikációra ösztönözzük a gyereket és módunkban áll részletesen elmagyarázni az adott utasítás okát, fontosságát.

• Nevelt kamasz gyermekemet nem tudom rávenni a problémák megbeszélésére, illetve háztartásban való közreműködésben. A gyermek az új párom gyermeke, akik pár hónapja élnek nálam.

Pár hónap nagyon kevés idő, hogy az összhang jól működjön, különösen egy kamasszal. A kamaszok gyakran „lázadnak” ezzel is, hogy mindenféle segítséget, közreműködést elutasítanak az otthoni háztartás működésében. Jelen helyzetben azonban a lázadás az újonnan felállt helyzetnek/családnak is szól. Egy 16 éves kamasz bár már sok mindenben felnőttként viselkedik, lelke és problémakezelései készségei még gyermek szinten vannak. Javasoltam, hogy első lépésként próbáljon a bizalmában kerülni, mutassa meg, hogy vele milyen könnyű az együttműködés, ezt követően pedig nem kizárt, hogy saját maga ajánlja fel a segítséget egyes házimunkákban.

Reméljük hasznosnak találta
E-előadásanyagunkat!

 

 

 

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

mazsolavedohalo@gmail.com