Nagyszülők

Nagyszülők
generációja

 

 

„csak a mély gyökerű fák nőnek igazán magasra”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

• Nagyszülői szerepkör

• Generációs különbségek  és azok kezelése

• Túlbuzgó nagyszülők kezelése

 

 

Nagyszülői szerep

Az unoka új értelmet ad a nagyszülők életének, boldogságot jelent számukra, az életörömüket fokozását hordozza magában.

Megkönnyebbülés az unokáknak, ha vannak nagyszüleik és nagy könnyebbség a szülőknek, ha tudják, hogy segítőkész szülők állnak mögöttük. Ez a segítség azonban csak akkor jelent valódi segítséget, ha kellő tapintattal jár együtt. A nagyszülők segítsége akkor igazi segítség, ha figyelmes, tapintatos és a szülői igényeknek megfelelő.

 

Nagyszülői életszakasz napjainkban

 

• Szerencsére manapság nagyon sok életerős, fiatalos nagymama él a családokban és az unoka születésekor még nem hajlott hátú, csoszogva közlekedő mami

• Ma egyre inkább az a jellemző, hogy a nagymama farmerben és edzőcipőben jár, festeti a haját, kirándul, utazik és még sok esetben aktívan dolgozik.

• A nagypapa autót és vállalkozást vezet, internetezik, szervezi a családi ügyeket, kertészkedik.

• Ezek ellenére a nagypapa és a nagymama idős emberek. Bár sok dolog van, amit közösen tud csinálni a három generáció, a nagyszülők sok mindent nem úgy látnak, nem úgy viselkednek, mint ahogy a fiatalabb generáció.

• Az embernek szüksége van arra a tudásra, amit az idősebbektől tanulással szerez meg. Az idősebbek bölcsességben, élettapasztalatban megelőzik a fiatalabbakat, és a fiatalabbaknak szüksége van arra, hogy bízzanak az idősebb emberben, akár családon kívüli idős emberben is.

Nagyszülői szerepkör

Számos családban a nagymama nem mindennapi, hanem inkább alkalmankénti segítséget jelent, mely jó esetben rendszeressé válhat.

A nagyszülői szerep jóval könnyebb feladat, mint szülőnek lenni.

De miért is?

A nagyszülőnek az unokával kapcsolatban nem kell mindenért felelősséget vállalnia, hiszen arra ott van a szülő.

A nagyszülő zavartalanul élvezheti az unoka által nyújtott örömöket, nem kell egyfolytában nevelni a gyermeket.

Ha a nagyszülők elfáradtak, visszavonulhatnak, aztán később visszajöhetnek, ha kipihenték magukat.

1.) A nagyszülők feladata nem a gyereknevelés

Természetes, hogy a nagyszülők lazábbak az unokával és több mindent megengednek neki, mint a szülők. Ugyanakkor a nagyszülőnek tartania kell magát néhány szabályhoz, amit a szülők hoztak.

2.) Támasz nyújtása

Ha a nagyszülők azt látják, hogy gyermekük bizonytalan egy-egy dologban, a legjobb módszer, ha szavakkal bátorítják a családot és építőjelleggel segítenek nekik.

3.) Nagyszülő-gyermek kapcsolat

Ha a nagyszülők távol élnek a családtól, kérjék meg az unokákat, segítsen nekik a modern eszközök, például okostelefon használatában.

4.) Érzelmi/lelki támasz

Ha nagymama nem is vesz részt napi szinten a család életében, sokat jelent a családnak, ha tudja, hogy áll mögöttük egy nagyszülő, aki segít, ha baj van, vagy szükség esetén lelki támaszt nyújt a nehezebb napokon.

A nagyszülői szerepkörök a családi egyéni helyzetéhez igazodva  családonként változhat.

A nagyszülő szerepe és helye a többgenerációs családban: Ha egy fedél alatt él a szülőkkel. Itt is jellemző, hogy szülők ellátják a gyermek körüli teendőket, azonban a nagymama napi szinten jobban közre tud működni a családi teendőkben pl. bevásárlás, óvodából elhozza a gyermeket stb.

Ha a gyerekét egyedül neveli a szülő, akkor a nagyszülő pótszülővé válhat. Az adott helyzetben ez is természetes folyamat, hiszen támaszt jelent gyermekének és unokájának.

 

Ha vegyes, többgyermekes családban kell nagyszülőnek lenni, nehéz egyenlő időt és figyelmet biztosítani minden gyereknek. Erre azonban törekedni kell. Az első és a sokadik unoka sok esetben nem kap egyforma figyelmet, azonban érzelmi síkon törekedni kell a szoros kapcsolódásra mindegyik unokával. Ez egészségesebb légkört biztosít az egész tág család számára. A nagyszülő pedig később több érzelmi támogatást kap valamennyi unokájától.

Vendég nagyszülő: Ő az, aki heti/havi egyszer látogatja meg a fiatal családot. Ennek több oka is lehet (földrajzi távolság, elfoglaltság, érzelmi eltávolodás). Fontos, hogy az unoka ebben az esetben is megtapasztalhatja a nagyszülői jelenlétet, szeretetet.

 

A nagyszülői feladatok ellátásának lehetőségei

• Ha a családban minden rendben van szülőknek hagyniuk kell, hogy a nagyszülők a saját akaratuk szerint vegyenek részt a nevelésben. Szerencsére a gyerekeknek általában egynél több nagyszülőjük van, így jellemzően az egyik jobban részt vesz a család életében.

• Ha a családnak több segítségre van szüksége a nagyszülők részéről, erről őszintén beszélni kell és tisztázni mindkét fél elvárását/igényét a nagyszülői szerepkörről.

• A legtöbb nagyszülő boldogan segít a gyerekek körül, de mindig van egy határ.

• Az a legjobb, ha megbeszéljük a nagyszülőkkel, hogy mi az, ami szá­mukra elfogadható, és mi az, ami nem. Lehet, hogy napközben szívesen segítenek és főznek rájuk, de hétvégén/éjszaka nem szívesen vigyáznak rájuk vagy nem szeretnének az oviba értük menni.

Meg kell találni a középutat a segítség és a teher között, amelyet akaratlanul a szüle­ink vállára helyezünk.

A nagyszülők számára az unokák érkezése szintén újdonság, ráadásul duplán: új szakaszt jelent szülőként, és teljesen ismeretlen terepet nagyszülőként. Egyetlen dolog nem változik: az, hogy ezt is menet közben kell megtanulni.

 

Idősödő nagyszülő

• Természetesen a nagyszülő egy idő után betegeskedő, gyengélkedő idős emberré válik, amikor már majd ő igényel segítséget.

• Szerencsés esetben ez akkor következik be, amikor a gyermekek már kevesebb gondozást igényelnek. Jellemzően a mai 50-60-as korosztálynak már szüleiről is gondoskodni kell idős koruk miatt.

• Megfigyelhető, hogy a gondoskodó nagyszülőt a legtöbb esetben gondoskodó család veszi körben ilyen esetben. A generációs példák átöröklődnek. Azok az unokák, akik látják szüleiket gondoskodni a nagyszülőkről, nagyobb eséllyel fogják támogatni saját szüleiket is idős korukban.

• Természetesen a család és külső segítség igénybevételét sok módon lehet kombinálni, ami a család minden tagja számára elfogatható (pl. házi ápolási szolgálat stb.).

• Ugyanakkor minél nagyobb a korkülönbség a nagyszülő – unoka között annál nehezebben találnak közös témát. Ez részben természetes folyamat, azoban ebben a helyzetben a nagyszülőnek törekedni kell a modern dolgok megismerésére, vagy legalább elfogadására. Az unokát pedig biztatni kell, hogy váljon nyitottá a nagyszülői „mesék” iránt.

• A legnagyobb szakadékot a generációk között a technológiai tudás különbözősége adja. Itt fontos, hogy a nagyszülő is nyitott legyen. Ma már létezik kifejezetten idősek számára tartott számítógépes tanfolyamok, vagy akár megkérhetik unokájukat is, hogy tanítsa őket.

• Idősödő nagyszülő esetén – amennyiben az egészsége még engedi – nagyon hasznos, ha nyugdíjas klubba, vagy egyéb hasonló közösségbe jár.

 

Generációs különbségek és azok kezelése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A generációk közötti különbségek olykor jelentős különbségek lehetnek.

Jellemző, hogy kevés a különbségek megismeréséhez szükséges információ, mivel egyre jellemzőbb, hogy kevés időt töltenek egymással a családtagok, ritkábbak a nagycsaládi együttélések, mint régebben. Az idősek nem ritkán otthonokban vagy egyedül élnek, kevesen használják még az internetes kapcsolatokhoz szükséges eszközöket.

A generációk közötti kapcsolatokat erősíteni és fejleszteni kell.

 

Az eltérések megnyilvánulhatnak az alábbiakban:

• a változásokhoz való viszonyulásokban

• a folyamatos tanuláshoz való viszonyulásban

• a karrierépítésben (a gyerekek, fiatalok teljesen más életpályát élnek, mint a nagyszülői generáció

• erős eltérések tapasztalhatók a virtuális világgal való kapcsolatban

 

 

Az idősek és a fiatalok közötti minták átadása, ismeretek megosztása nem csak az intézmények, szervezetek számára fontos, hanem a család, mint rendszer számára is.

 

 

A családfa jelentősége a generációk közötti kapcsolatban

 

A családfát másnéven genogramnak is hívjuk

Készítése lehetőséget ad a családi értékek, szerepelvárások és családi történetek megismerésére. A generációs láncolatok főként a nagyszülők emlékei és történetei segítségével tárulnak fel.

A családfa egyfajta új kapcsolatot jelent a családhoz, vagy a kapcsolatok fejlődését segíti elő,  pontosabban a ma élő családon belüli generációk (nagyszülő-szülő-gyermek) kapcsolatát segíti.

 

• A genogram jó lehetőség arra, hogy a családon belüli generációk gyökereiket feltárhassák.

A készítés során olyan élmények, történetek, szokások információk, adatok feltárására kerülhet sor, amelyek elősegíthetik a generációk közötti kapcsolatok ápolását.

• Az idősebb generációk, a nagyszülők ismerete a családi történetekről, évszámokról, személyekről fontos a családon belül utánuk következő generációk számára is, ami fontos kapcsolódási a generációk között.

 

 

Életinterjú szerepe a generációk közötti kapcsolatban

 

• Egy életinterjú során számos olyan részletet kaphatunk, illetve érthetünk meg, amelyek eddig homályban voltak nagyszüleink életéről.

• Az életinterjú során megérthetjük és megismerhetjük nagyszüleink életét.

Az interjú az alábbi témaköröket ölelheti fel: gyermekkor, család, családi szokások, társadalmi kapcsolatok, iskolák, háztartás, munkahely, párkapcsolat.

 

Emlékkönyv készítése a generációk közötti kapcsolatban

 

• Az emlékkönyv nagyszerű lehetőség arra, hogy az unokák megismerjék az idősebb generáció életét, a nagyszüleik élettörténetét.

• Ha megkérjük nagyszüleinket emlékkönyv készítésére a gyerekkorukról, fiatalkorukról, az számukra elfoglaltságot jelent, mi pedig gyerekeinkkel együtt részletesen megismerhetjük nagyszüleink élettörténetét.

 

Mókás játékok az idős nagyszülőkkel/dédszülőkkel

Az átlagos élettartam növekedésével és a gyermekvállalás kitolódásával előfordulhat, hogy a családban a legidősebb és lefiatalabb generáció között akár 70-75 év korkülönbség is van. A rohamos technikai fejlődés mellett ezen generációk érdeklődés és beszédtémája teljesen eltérő. Pár játékos módszerrel azonban közelebb hozhatjuk a két generációt:

 – szóismeret játék (az idős generáció régi szavakat mond az unokának/dédunokának pedig ki kell találnia a jelentését. Ugyanígy az unoka modern szót mond, amit a nagyszülőnek kell kitalálnia)

• Játékismeret játék (Ugyanaz, mint az előző játék, csak régi és modern játékok ismeretével)

• Családfa készítés: Az iskolás gyerekek már szinte kivétel nélkül érdeklődéssel hallgatják felmenőikről szóló történeket, származásuk eredetét. Még ha adott pillanatban nem is tűnnek érdeklődőnek mindig, ezek a történek mélyen megmaradnak bennük, amit később saját gyermekeiknek fognak továbbadni.

 

A jó kommunikáció jelentősége a generációk között

• A jó kommunikáció segíti családon belül az ismeretek megosztását.

• Egy olyan családban, ahol a családtagok segítik egymást a problémák megoldásában és az érzelmek kifejezésére biztatják egymást, könnyebb konfliktusokat kezelni és feldolgozni.

• A közösen eltöltött idő, a gyerekek gondozása, a tapasztalatcsere, mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a szülők és nagyszülők közötti kapcsolat erősítéséhez. A nagyszülők besegítenek a háztartásba, vigyáznak az unokákra, amíg bírják. Ezekben a szituációkban számos konfliktus alakulhat ki, melyeket közösen szükséges megoldani.

 

Azokban a családokban, ahol a nagyszülők már olyan idősek, esetleg betegek, hogy gondozásra szorulnak, vagyis már nem tudnak a mindennapokban részt venni, a szülőknek és gyerekeknek is lehetővé kell tenni, hogy kapcsolatban tudjanak egymással maradni és  továbbra is részt tudjanak venni a közös családi életben, illetve lehetőség szerint részt venni a nagyszülő gondozásában.

 

Túlbuzgó nagyszülők kezelése

A nagyszülők az unokák érkezésével néha összekeverik a segítőkészséget a túlbuzgósággal.

Főleg az első gyermek esetén egyértelmű, hogy a fiatal szülők segítségre szorulnak, azonban néha a nagyszülők többet segítenek, mint amit a szülők igényelnek. Illetve sok esetben a nagyszülő jószándékú tapasztalatátadását is túlzásba viszi a gyereknevelés körül.  Ezzel kezdődnek a félreértések, amelyek konfliktusokhoz, megbántottsághoz vezetnek. A nagyszülőknek is el kell fogadni, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak egyes gyermeknevelési módszerek.

 

• probléma: A leendő nagyszülő már a szülés előtt készen áll arra, hogy bármelyik percben ugorjon, hogy segítsen az unoka körül, és persze minden alkalommal van valami „jó tanácsa” a gyermeket váró párnak.

Megoldás:

Először finoman jelezni kell a nagyszülők számára, hogy tudatosan készülnek az szülői életformára. Szivesen veszik a jótanácsokat, de biztosan nem úgy fognak mindent csinálni, ahogy az ő korukban volt.

Előfordulhat, hogy a nagymama megsértődik vagy megha­ragszik, és esetleg néhány hétig látogatja a családot, vagy nem segít be az unokája körüli teendőkben. Azonban amikor majd a karjában tartja az unokáját, várhatóan mindent elfelejt a harag tárgyából.

Azonban örökre meg­jegyzi: azt, hogy a lánya/fia családjában a szabályokat az érintettek hozzák meg. Ezzel a fontos alapelvvel célszerű a szülőket és az anyósékat időben megismertetni.

B) probléma: A nagyszülők/anyósék minden gyermekneveléssel kapcsolatos dologhoz megjegyzést fűznek.

Megoldás:

A baba érkezése után kezdetben nem egyszerű felfogni, hogy a fiatal pár szülővé vált. A párunk egyedül felelős az újszülött babáért. A nagyszülőkkel érdemes ezt már kezdetben elfogadtatni, hogy mindenki beleélhesse magát az új sze­repbe.

Nem szabad elfelejteni:

• A nagyszü­lők már tapasztaltak a témát illetően. Ha úgy érezzük, hogy szüleink jól neveltek fel minket, akkor tanuljunk a tapasztalataikból.

• Ha a szülői fel­adat felelősség, akkor a nagyszülői szerep jutalom, amit egykor majd mi is szeret­nénk élvezni. Amikor kinyilvánítjuk saját szülői függetlenségünket, ne fosszuk meg az anyóst-apóst a jutalomtól.

A nagyszülői szerep alapja, hogy osztoznak a fiatalok örömében. Ha a leendő nagyszülők kezdetben visszafogottan viselkednek, jelzik a fiatal szülők felé, hogy bármikor kérhetnek segítséget, akkor megnő az esélyük arra, hogy teljes mértékben kiélvezhessék a nagyszülő szerepet.

Ha a fiatalok szeretetteljes odaadást látnak a nagyszülők részéről, akkor ők maguk fognak olyan segítséget kérni, ami megfelel az elképzeléseiknek és amire valóban szükségük is van.

 

Mit tehet a nagyszülő?

• Nem szabad a fiatalokat kioktatni, ők most tanulnak bele a feladatba és most szereznek tapasztalatokat.

• Ha a fiatal szülők kérdezik, a nagyszülők elmondhatják a saját tapasztalataikat, de ne várja, hogy azt ők maradéktalanul végre is hajtják.

• Tiszteletben kell tartani a fiatalok elképzeléseit, nekik joguk van arra, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek.

• A nagyszülőnek sosem szabad arra törekednie, hogy magához kösse és lekötelezze a fiatalokat.

Ha a nagyszülő látogatása során azt veszi észre, hogy a fiataloknak kevés idejük van a számára, akkor tudnia kell, hogy valószínűleg zavarja őket. Ezért nem kell megsértődni, csak annyit jelent, hogy a fiataloknak nincs szüksége a tanácsokra, mert ügyesen megoldják a saját feladataikat.

A projekt rendezvényein felmerült problémák

 

 

• Projektünk során kiemelt figyelmet fordítunk a családi kapcsolatok építésére, családi közösségépítő programok rendezésére, illetve az idős generáció számára is tartottunk előadásokat.

• Több rendezvényünk alkalmával az idősebb generáció volt a központban, amikor az unokáktól való eltávolodás került terítékre.

• Az idősebb generáció problémája az unokákkal kapcsolatban az, hogy a látogatásuk során is csak a telefont bújják, nincsenek közös témák, amiket az unoka mond, azt nem értik, amiket ők mondanak, az nem érdeklik a fiatalokat.

• Megoldás lehet, hogy ne akarjanak mindent megérteni, próbáljanak minél többet beszélgetni az unokákkal, a fiatalokkal. Ha nem is kíváncsiak mindenre, próbáljanak kérdezősködni a telefonokról, a számítástechnikai újdonságokkal, hiszen ezek érdeklik a mai fiatalokat, valamint közös játékokat ajánlottunk (családfa készítés, régi – új szavak ismerete stb.)

 

 

 

mazsolavedohalo@gmail.com

 

EFOP-1.2.1-15-2016-01010