Nők és fiatal lányok esélyegyenlősége

Nők és fiatal lányok esélyegyenlősége

21. századi női szerepkörök

Tartalomjegyzék

• Női szerepkörök a 20.században

• A század első felében

• A 2 világháború között

• Háztartás a 20. században

• Női szerepkörök napjainkban

• Új szerepek kialakulása

• Nők a vállalati vezetőtestületekben és irányításban Magyarországon

• Programok, díjak a nők számára

• Kezdeményezések a nők számára

• Tréningek a nők számára

 

 

A nők iskoláztatása és társadalmi karrierlehetőségei a 20. század első felében

 

• Az 1868-as népoktatási törvény által a fiúpolgárival együtt létesített leánypolgári iskola kezdettől fogva nagyon népszerű volt, 1900-ban már 27,5 ezer leány tanult itt. A polgárit végzett lányok 44%-a otthon maradt, egyötödük tanítónőképző intézetben tanult tovább, 2%-uk ment – a különbözeti vizsga letétele után – az érettségit adó középiskolákba. A lányok középfokú iskolázottságban a század első két évtizedében domináns iskolatípus volt a polgári iskola és a tanítónőképző intézet.

• A tanítónői pálya a húszas-harmincas években is igen népszerű maradt. Ennek okai között szerepelt az a tény, hogy 1867 után a vagyonát veszett úri középosztály leányainak nem volt más választásuk, mint a munkavállalás.

• A nőknek a kenyérkereső pályák felé való törekvését és pályaválasztását a kor mentalitásának megfelelően az is befolyásolta, hogy a tradicionális nőkép egyik fontos eleme gyermeknevelés. A tanítónői foglalkozás így közel állt ehhez a képhez, és könnyebben elfogadható volt a hagyományos értékrendet valló családok számára is, mint leányaik magasabb iskolákba küldése, főiskolai, egyetemi taníttatása.

 

 

Női szerepek a két világháború között

 

A háborús évek során átértékelődött a tradicionális női szerep, jelentékenyen növekedtek a társadalmi életben a nők szabadságfokai. A férfiakkal egyenlő értékű munkát végző nők a hátországban és a háború poklában hősként életeket mentő ápolónők népszerűsége alapokat teremtett a női önállóság és egyenjogúság egyre szélesebb társadalmi körökben való elismerésének.

A férfiak munkáját végző nőkkel szemben a közvéleménynek erős fenntartásai voltak annak ellenére, hogy teljesítményüket, önfeláldozásukat többnyire elismerték. A háborúban részt vevő szinte valamennyi országra jellemző volt, hogy munkába álló lányaikra, asszonyaikra a férfiak úgy tekintettek, mint akik szigorúan csak átmeneti ideig, valamiféle hézagpótló segéderőként kaphatnak szerepet a munka világában.

Magyarországon a forradalom eszméivel rokonszenvező nők sokszor öltözködésükkel és viselkedésükkel tudatosan hangsúlyozni kívánták egyenjogúságukat: cigarettáztak, rövid hajat viseltek, átvették a férfias magatartásformákat.

 

 

Nők szerepe a II. világháború után

 

• A negyvenes évek második felének nőtöbblete nyilvánvalóan a háborús események következménye, a hetvenes évektől ismét növekvő nőtöbbletet pedig elsősorban a férfiak rosszabb halálozási aránya, magasabb halandósága okozza.

• A harmincas évektől a negyvenes évek végéig lassan, majd 1980-ig gyorsuló ütemben emelkedett a munkát vállaló, a családba második keresőként belépő nők aránya. A nyolcvanas évek elejétől viszont előbb lassan, a kilencvenes években pedig gyorsuló ütemben csökkent az aktív keresők nők száma.

• Ezzel párhuzamosan 1949-től meredeken zuhant az eltartott nők száma és aránya, amíg 1930-ban a nők 76 %-a eltartott volt, addig 1980-ban már csak 36 %-kuk.

 

Női munkavállalás a 20. Században

 

• A női munkavállalás változásának hátterében az általános európai trendek mellett, a kor sajátos viszonyai álltak. A szocialista rendszer erőforrás felélő gyakorlatának köszönhetően a nők tömegesen kényszerültek munkavállalásra. 1949-ban még csak 1,2 millió, 1980-ban már 2,2 millió kereső nő volt az országban. Ez egyben azt is jelentette, hogy a keresők ebben az időszakban végbement létszámbővülésének igen jelentős része a nők munkavállalásából eredt.

Az eltartottak arányának és számának a csökkenését a szocialista korszak első évtizedeit meghatározó erőltetett iparosítás mellett a jövedelemszerzési kényszer és a demográfiai magatartásváltozás egyaránt befolyásolta.  

 

A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és nemek szerinti
 megoszlása 1941-1990 között

 

 

 

 

 

 

 

 

1949-ben Magyarországon 17000 nőnek volt befejezett felsőfokú végzettsége, 1990-ben már 376000-nek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az értelmiségiek, diplomások létszámgyarapodása jelentős mértékben a nők felsőfokú beiskolázásából, illetve diplomaszerzéséből adódott.

 

Háztartás a 20. Században

 

A huszadik század közepén a háztartás és az életmód terén a magyar társadalomban meglehetősen határozottak voltak a nemi szerepek szerinti választóvonalak és az ehhez kapcsolódó munkamegosztás. A háztartási tevékenységek szinte kivétel nélkül a női feladatok közé tartoztak, az ezek megkönnyítésére irányuló törekvések meglehetősen kezdetlegesek voltak.

 

• A KSH adatai alapján a nők esetében a munkaidő 204 percről 245 percre emelkedett, ami a nők növekvő munkába állásának volt az eredménye. A nők háztartási munkára fordított ideje viszont 1963 és 1977 között 336 percről 260 percre csökkent. A nők a főzésre, fűtésre, mosásra, vízhordásra fordított időből takarítottak meg, amit a háztartások gépesítése, a közműhálózat (víz, gáz) fejlődése tett lehetővé.

• A családon belüli hagyományos munkamegosztás továbbélését jól mutatta, hogy 1962-es adatok szerint a férfiak 45 %-a semmiféle házimunkát nem végzett, a nők között ezzel ellentétben mindössze 4 %-ot tett ki azok aránya, akik nem végeztek házimunkát. A lassan modernizálódó háztartás vezetése továbbra is elsősorban női munka maradt, a férfiak általában olyan tevékenységekben vettek részt ezen a téren, amelyek férfias jellegűnek minősültek. A főzés, mosás, vasalás kizárólagos női munka maradt.

• 1977 és 1986 között a nők és a férfiak esetében egyaránt 10-15 perccel csökkent a munkára fordított napi idő.

• Az 1986 és 1993 között, az időfelhasználásban megfigyelhető változások már egyértelműen tükrözik a rendszerváltozás hatásait is, a foglalkoztatottsági szint csökkenését, a munkanélküliség megjelenését és tartóssá válását, jelentős társadalmi csoportok anyagi helyzetének a romlását. A keresőmunkára fordított idő ebben az időszakban a nők esetében 230-ról 163 percre csökkent.

 

 

Női szerepfelfogás változások

• A természetes egyenjogúsítási törekvésekre utal az, hogy az ötvenes-hatvanas években folyamatosan mérséklődött a nemek közötti iskolázottsági egyenlőtlenség. Társadalmilag elfogadottá vált, a szebbik nem javuló beiskolázása, a nők iskolázottsági és a képzettségi szintjének folyamatos emelkedése.

• Az emancipációnak sajátos metszetét jelentik a nők önképének változásai is. E téren is jelentős változások mentek végbe, hiszen a XX. század közepén a férfiakéhoz viszonyítva másodlagos szerep a század végére a múlt feledésébe merült. A házastárs, háztartás, család „szentháromsága” a nyolcvanas-kilencvenes évekre jelentősen háttérbe szorult a női önképben, szerepfelfogásban, különösen a fiatal női generációk esetében s a helyére az önmagában is társadalmi érvényesülésre, karrierépítésre, önmegvalósításra képes, nő önképe, szerepfelfogása lépett.

 

Gazdasági vezetők (1993)

• Magyarországon az elmúlt években nem romlott a nőknek a vezetésben elfoglalt helyzete.

• – a nők a férfiakat is felülmúló arányban kapcsolódtak be a felsőoktatásba.

• – A műszaki pályák kivételével a lányok egyik intézményben sem alulreprezentáltak a diákok körében.

• A gazdasági eliten belül 1993-ban két szegmensben voltak a minta átlagát meghaladó arányban jelen a nők: a bankszektorban és a minisztériumokban. Ennek 2 oka van:

• 1.) Ezen szegmensek adminisztratív szervezeteiben erőteljes feminizálódás jellemző. Azokon a területeken van nagyobb esélyük a nőknek a vezetővé válásra, ahol az alkalmazottak döntő többsége nő. A vezető pozíciókba bejutó nőknek tehát általában női versenytársakkal kellett megküzdeniük, másrészt pedig túlnyomórészt női beosztottakat kell irányítaniuk.

• 2.) Ezen szegmensek igényelték átlagon felül a közgazdász képzettséget, és a nők már pályájuk elején ebbe az irányba terelődtek. Igen sok mai női felsőszintű gazdasági vezető kezdte a pályáját a Magyar Nemzeti Bankban vagy a Pénzügyminisztériumban.

 

Női vállalkozók (1993)

 

• Az elmúlt esztendőkben egyre több közvéleménykutatási adat jelzi, hogy a nők munkavállalási motivációi lényegesen megváltoztak: a korábbi, elsősorban gazdasági indítékok mellett egyre fontosabb szerepet játszik az önmegvalósítás, a képességek és a szaktudás felhasználásának és fejlesztésének igénye. Különösen élesen kerül ez az új jelenség a viták kereszttüzébe akkor, amikor recesszió lép fel, és a nőknek a munkával kapcsolatos várakozásai igen magasak maradnak.

„Sikeres” női vállalkozókkal készített interjúk bizonyították, hogy azok a nők képesek eredményesen vállalkozni, akik már a kilencvenes évek legelején elkezdték. Ezek a vállalkozók nem vágtak bele számukra teljesen ismeretlen ágazatokba, szakmákba, hanem a képzettségi, szakképzettségi profiljuknak megfelelő területeken vállalkoztak, így csökkentették a hozzá nem értésből akadó rizikót, továbbá kamatoztathatták korábbi ismereteiket.

 

Női szerepek napjainkban

 

• Megváltoztak a nők szerepei. A nők ma már jóval képzettebbek, függetlenebbek –

• ez érthető mind a társadalmi, mind az anyagi helyzetükre –, mint akár húsz évvel ezelőtt.

• Ebből következik, hogy sokkal törekvőbbek, ambiciózusabbak, önállóbbak,

• talpraesettebbek, határozottabbak, mint régebben voltak. Ez jellemző rájuk akkor is, ha

• nem a munkájukban betöltött szerepről beszélünk, hanem a gyereknevelésről, a háztartás

• vezetéséről. A gondoskodás továbbra is megmaradt a női szerep egyik fontos részeként, a mai a modern nő a családjával éppúgy foglalkozik, otthont teremt, biztonságot ad, mint a korábbi időkben.

 

Új női csoportok napjainkban

• – élménykereső: élvezik az életet, hedonista magatartás a jellemző rájuk. Szeretik a

• változatosságot, állandóan mozgásban vannak, médiahasználata épp ezért rendkívül

• változatos. Kedvelik a trendi, divatos, különleges ruhadarabokat. Az élményvadász típus

• feltűnik az embereknek az egyéniségével, elutasítja a hagyományos szerepeket. A karrier számukra nem fontos még, a munkára úgy tekintenek, mint bevételi forrásra, ami a

• megélhetéshez szükséges.

• – öko-spiritiszta: számára fontos az önmegvalósítás, fogékonyak a

• spirituális dolgokra, szeret harmóniában lenni környezetével. Szociálisan érzékeny

• típusúak, a külső megjelenésére sokat adnak. Tudatosan táplálkoznak, előnyben részesítik az

• egészséges ételeket.

• – új háziasszony: megőrizték a hagyományos szerepből azt a

• tulajdonságot, hogy gondoskodnak a háztartásról, a családról, és a férjről, csak kicsit

• másképp. Ők azok, akik esetleg nem bírták elviselni a nyomást és kiszálltak a hajszolt

• életmódból, inkább visszavonulnak családjuk körébe. Ők a háztartást inkább már

• menedzselik, mintsem vezetik.

• – modern amazon: új, önmegvalósító, önálló nőtípust képviselik, lazán

• harcosak, akik törekednek a sikerre, de nem kimondottan karrieristák. Folyamatosan

• mozgásban van. Nem férfiak ellen, hanem velük dolgozik, fontos számukra a megbecsülés,

• a család, a társasági élet.

• – karrier-nő: elsősorban a hivatásuknak élnek, határozottak az élet

• minden területén, a családjuk körében is éreztetik, hogy sok esetbe ők a ház urai.

• Megküzdenek az akadályokkal, céljuk a siker és karrier elérése.

• – tigrisnők: határozottak, céltudatosak, többnyire az idősebb (40 feletti) korosztály tagjai. Nem élnek párkapcsolatban (elvált, egyedülálló), vagy ha igen, az

• sem látszik. Nem hagyják irányítani magukat, fontos számukra a függetlenség, az

• önmegvalósítás. Áldozatokat hoznak, kockázatot vállalnak, a sikeresség érdekében.

 Nők a vállalati vezetőtestületekben és irányításban Magyarországon

 

• A magyar munkaerőpiac is jellemezhető a vertikális szegregációval: miközben a szervezetek alsó szintjeire azonos arányban kerülnek be férfiak és nők, a felfelé emelkedés a nők számára sokkal nehezebb, mint a férfiak számára.

• Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a 2008-as válság hatására jelentős változás történt az első foglalkozási főcsoport (Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők) nemek szerinti összetételében: a korábbi 35%-os női arány 40.2%-ra emelkedett.

• A legnagyobb vállalatok körében mindössze 4.3% volt a női jelenlét, a kisebb vállalatok esetében minden korábbinál sokkal magasabb számokat találunk. A nők tehát nullához közelítő eséllyel rendelkeznek akkor, amikor a magyar tőzsdén bejegyzett legnagyobb, legbefolyásosabb cégek igazgatótanácsi pozícióiról van szó, és egyértelműen ez a helyzet, ha az igazgatótanács elnöki posztját nézzük.

• A másik feltűnő jellemző az, hogy a nők elsősorban az végrehajtó (16.5%) és nem a független (2.4%) pozícióban vannak a vizsgált vállalatok esetében. Ez utalhat arra is, hogy a nőknek akkor van az átlagosnál nagyobb esélyük az igazgatótanácsokba való bekerülésre, ha az adott cégnél már bizonyították rátermettségüket, és korábban is cégen belüli felsőszintű vezető pozícióban dolgoztak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Programok, díjak a nők számára

 

Dobbantó program

 

A Budapest Bank 2010-ben indította a Dobbantó Budapest Bank – Pénzügyekről nőknek programját, amelynek célja, hogy a nők pénzügyi ismereteinek bővítésével, vállalkozói tudatosságuk fejlesztésével segítsék érvényesülésüket az üzleti életben.

 

Nők a Tudományban Kiválósági Díj

 

Az elismerést évről évre olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal diáklányok körében. A díjat 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE).

 

Kezdeményezések a nők számára

 

• GYES, GYED melletti munkavégzés

• – ma már minden hatodik szülő dolgozik GYES vagy GYED mellett.

• – A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal.

• – Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában

• – Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő-kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára.

 

Családbarát Munkahely Pályázat

 

• A pályázat értelmében az alábbi témakörök kerülnek az egyes munkahelyek esetében monitorozásra:

  1. Munkaidő – különböző munkaidőmodellekből való választás lehetősége
  2. Képzés – a munkavállalók alkalmazkodóképességének megteremtése
  3. GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munka világába
  4. Gyermekintézmények – megőrzésük, fenntartásuk és korszerűsítésük
  5. Munkavállalói juttatások
  6. Munkahelyi biztonság – munkavállalói jogok, egészségmegőrzés, stb.

• A díj hét éves története során több mint négyszáz pályaművet regisztráltak, de ezek közt akad olyan szervezet, amely többször is beadta a pályázatát.

 

Családbarát munkahely a nők szerint

 

• Vissza lehessen menni szülés után, támogassák a fokozatos munkába állást

• Biztosítsa a munka/magánélet egyensúlyát, ne kötelezze akarata ellenére

túlórára az alkalmazottakat

• Rugalmas legyen a munkaidő, hogy el lehessen szaladni a gyerekért az oviba,

még ha utána vissza is kell menni dolgozni.

• Továbbképzéshez, tanuláshoz is megfelelően alkalmazkodjon a munkaidő.

• Információkkal, tanácsadással segítse a gyermek és idősápolást.

 

Kezdeményezések a nők számára

• Bölcsődék

 

• 2017-től a családi napközik családi bölcsőde néven működhetnek tovább és kizárólag 3 év alatti gyermekek ellátásával foglalkozhatnak.

• 2017-től a megszokott bölcsődei rendszer mellett három új bölcsődetípus lesz: mini-, munkahelyi, és családi bölcsőde.

Tréningek nők számára

• NŐ a siker! VÁLLALKOZÁSINDÍTÁSI TRÉNING NŐKNEK

• Egy lehetőség, ha örömet akarsz találni a munkádban, ha össze akarod egyeztetni a munkát és családot, ha érdekel a vállalkozás, de nincs meg az alapismeret hozzá.

• A 2 napos tréning során 5 tematikát jár körbe a kurzus:

• – vállalkozói önismeret

• – vállalkozási ötletek előszűrése

• – pénzügyi tervezés

• – marketing ismeretek

• – cselekvési terv kidolgozása

• NŐI VISELKEDÉSI MINTÁK KURZUS – CSAK NŐKNEK!

• „Hogy felismerjük a hibás mintáinkat!”

 

• Sokszor olyan minták szerint működünk, („a jó kislány”, „a mártír” stb.), amelyeket nagy valószínűséggel a szüleinktől, családi minták hatására, esetleg társadalmi elvárások miatt „vettünk a nyakunkba”. 

• Megtanulhatod felismerni saját „működési módodat” a különböző helyzetekben, és ha már tudod, mi az, ami nem válik a hasznodra, akkor az Én nyelv elsajátításával tudsz rajta változtatni.