Női szerepek

Nők és fiatal lányok esélyegyenlősége

21. századi női szerepkörök

A téma fontossága

 

A projekt rendezvényein számos esetben találkoztunk közvetlenül, vagy közvetve azzal a problémával, hogy a mai fiatal lányok és fiatal anyukák több szerepben szeretnének egyidejűleg 100%-osan teljesíteni. Természetesen ez lehetetlen, ami először belső, majd családi feszültséghez vezet.

Ezen e-Előadásanyagunk célja, hogy bemutassa a női szerepkörök változását a történelem, illetve a 20. század során.  Fontos, hogy a mai fiatal nők tisztában legyenek a nők helyzetének történelmi alakulásával, hiszen ezen keresztül jobban megérhetik a mai társadalmi folyamatokat, jobban megtalálhatják helyüket a mai világban.

A tanácsadások tapasztalatai alapján számos nő számára jelentett megkönnyebbülést az alábbi e-Tananyagban bemutatott szakirodalmi adatok, miszerint az elmúlt 100 év női esélyegyenlőségi eredményei mellett képtelenség a hagyományos női szerepekben történtő 100 %-os helytállás.

A két véglet közötti egyensúly megtalálása azonban mindig egyéni döntés!

 

Tartalomjegyzék

• Női szerepkörök alakulása a történelem és a 20. század során

• Háztartás a 20. században

• Női szerepkörök napjainkban

• Új szerepek kialakulása

• Nők a vállalati vezetőtestületekben és irányításban Magyarországon

• Programok, díjak a nők számára

• Kezdeményezések a nők számára

• Tréningek a nők számára

 

Női szerepkörök a történelem során

 

Egyes feltételezések szerint az ősközösségi társadalomban a nő többé-kevésbé egyenrangú társa volt a férfinak. A társadalom legkorábbi időszakából szinte kizárólag női szobrok maradtak fenn, mely a nők tiszteletére utal. Ez arra vezethető vissza, hogy egy-egy csoport, törzs fennmaradása az utódok biztosításán múlt, szülni pedig csak a nők tudtak.

–  A magántulajdon kialakulása után növekedett meg a férfiak szerepe, hiszen magántulajdont inkább férfiak szerezhettek. Így a nők alárendelt helyeztbe, a férfiak „gyámsága” alá kerültek.

– A történelem legkorábbi időszakában a nő gyakran „árucikk” volt. Szabadon lehetett adni-venni, cserélni.

– Az ószövetségi időben született Bírák könyvéből és Királyok könyvéből kiderül, hogy minden férfi annyi feleséget szerezhetett amennyit csak tudott.

– A monogámia időszámításunk kezdete körül vált általánossá, melyet később az egyház igyekezett megszilárdítani.  A kereszténység terjedésével férfi és nő között létrejött egy felbonthatatlan életközösség, amelyben  férfi az úr. A válásokat rossz szemmel nézték, de a férfi jóval könnyebben kezdeményezhetett válást, mint a feleség.  A házasságokról a legtöbb esetben a szülők döntöttek.

– Reneszánsz nőtisztelete: A renenszánsz időben jött divatba az udvarlás. A hölgyekhez, úrnökhöz szóltak a szerelmes versek, a szépirodalom minden műfaja.

– A polgári társadalom alakulásával kezdett javulni ismét fokozatosan a nők helyzete. Magyarországon az 1848-as törvények, még kizárták a nők szavazati jogát.  Ám 1918. óta Magyarországon a nőknek is van szavazati joguk.

 

 

A nők iskoláztatása és társadalmi karrierlehetőségei a 20. század
első felében

 

Az 1868-as népoktatási törvény által létesített leánypolgári iskola kezdettől fogva nagyon népszerű volt, 1900-ban már 27,5 ezer leány tanult itt.

A tanítónői pálya a húszas-harmincas években is népszerű maradt. Ez nem meglepő annak fényében, hogy 1867 után a vagyonát veszett úri középosztály leányainak a munkavállaláson kívül nem volt más választásuk.

A nőknek a kenyérkereső pályák felé való törekvését és pályaválasztását a kor mentalitásának megfelelően az is befolyásolta, hogy a tradicionális nőkép egyik fontos eleme gyermeknevelés. A tanítónői foglalkozás így közel állt ehhez a képhez, és könnyebben elfogadható volt a hagyományos értékrendet valló családok számára is.

 

Női szerepek a két világháború között

 

A háborús évek során átértékelődött a tradicionális női szerep, jelentősen növekedtek a társadalmi életben a nők szabadságfokai. A férfiakkal egyenlő értékű munkát végző nők, főként az ápolónők népszerűsége alapokat teremtett a női önállóság és egyenjogúság elismerésének.

A háborúban részt vevő szinte valamennyi országra jellemző volt, hogy munkába álló nőkre a férfiak úgy tekintettek, mint akik csak átmeneti ideig vesznek részt a munka világában.

Magyarországon a forradalom eszméivel rokonszenvező nők sokszor öltözködésükkel és viselkedésükkel tudatosan hangsúlyozni kívánták egyenjogúságukat: cigarettáztak, rövid hajat viseltek, átvették a férfias magatartásformákat.

 

Nők szerepe a II. világháború után

 

A harmincas évektől a negyvenes évek végéig lassan, majd 1980-ig gyorsuló ütemben emelkedett a munkát vállaló, a családba második keresőként belépő nők aránya. Ez később megfordult: a nyolcvanas évek elejétől lassan, a kilencvenes években gyorsuló ütemben csökkent az aktív keresők nők száma.

Ezzel párhuzamosan 1949-től meredeken zuhant az eltartott nők száma és aránya, amíg 1930-ban a nők 76 %-a eltartott volt, addig 1980-ban már csak 36 %-uk.

 

Női munkavállalás a 20. Században

 

Az általános európai trendek mellett, a kor sajátos viszonyai álltak a női munkavállalás változásának hátterében. A szocialista rendszernek köszönhetően a nők tömegesen kényszerültek munkavállalásra. 1949-ban még csak 1,2 millió, 1980-ban már 2,2 millió kereső nő volt az országban. Ez azt jelentette, hogy a keresők létszámbővülésének igen jelentős része a nők munkavállalásából eredt.

Az eltartottak arányának és számának a csökkenését a szocialista korszak első évtizedeit meghatározó erőltetett iparosítás mellett a jövedelemszerzési kényszer és a demográfiai magatartásváltozás egyaránt befolyásolta.  

 

A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és nemek szerinti megoszlása 1941-1990 között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországon 17000 nőnek volt befejezett felsőfokú végzettsége 1949-ben, 1990-ben már 376000-nek.  Azaz 40 év alatt 22-szeresével nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma!!!

 

Háztartás a 20. Században

 

A KSH adatai alapján a nők növekvő munkába állásának volt az eredménye, hogy a nők esetében a munkaidő 204 percről 245 percre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a nők háztartási munkára fordított ideje 1963 és 1977 között 336 percről 260 percre csökkent. A nők a főzésre, fűtésre, mosásra, vízhordásra fordított időből takarítottak meg, amit a háztartások gépesítése, a közműhálózat (víz, gáz) fejlődése tett lehetővé.

1962-es adatok szerint a férfiak 45 %-a semmiféle házimunkát nem végzett, a nők között ezzel ellentétben mindössze 4 %-ot tett ki azok aránya, akik nem végeztek házimunkát, tehát a  családon belüli hagyományos munkamegosztás tovább élt. A lassan modernizálódó háztartás vezetése továbbra is elsősorban női munka maradt, a férfiak általában olyan tevékenységekben vettek részt ezen a téren, amelyek férfias jellegűnek minősültek. A főzés, mosás, vasalás kizárólagos női munka maradt.

 

Forrás: Valuch T.

 

 

Női szerepfelfogás változások

 

Az ötvenes-hatvanas években folyamatosan mérséklődött a nemek közötti iskolázottsági egyenlőtlenség, ami a természetes egyenjogúsítási törekvésekre utal. Társadalmilag elfogadottá vált a nők javuló beiskolázása, a nők  képzettségi szintjének folyamatos emelkedése.

 

A 20. század végére a női önkép jelentősen megváltozott. Már nem tekintették elsődleges és kizárólag feladatuknak a házastársi, anyai és háztartási feladataikat. A nők számára önmegvalósításra, társadalmi érvényesülésére, karrierépítésükre helyeződött át a hangsúly.

 

Gazdasági vezetők (1993)

 

Néhány érdekes adat a 20. század végéről:

– a nők a férfiakat is felülmúló arányban kapcsolódtak be a felsőoktatásba.

– A műszaki pályák kivételével a lányok egyik intézményben sem alulreprezentáltak a diákok körében.

A gazdasági eliten belül 1993-ban két szegmensben voltak az átlagot meghaladó arányban jelen a nők: a bankszektorban és a minisztériumokban. Ennek 2 oka van:

1.) Ezen szegmensek adminisztratív szervezeteiben erőteljes feminizálódás jellemző. Azokon a területeken van nagyobb esélyük a nőknek a vezetővé válásra, ahol az alkalmazottak döntő többsége nő. A vezető pozíciókba bejutó nőknek tehát általában női versenytársakkal kellett megküzdeniük, másrészt pedig túlnyomórészt női beosztottakat kell irányítaniuk.

2.) Ezen szegmensek igényelték átlagon felül a közgazdász képzettséget, és a nők már pályájuk elején ebbe az irányba terelődtek. Igen sok mai női felsőszintű gazdasági vezető kezdte a pályáját a Magyar Nemzeti Bankban vagy a Pénzügyminisztériumban.

 

Női szerepek napjainkban

 

Napjainkra megváltoztak a nők szerepei. A nők ma már jóval képzettebbek, függetlenebbek, mint akár húsz-harminc évvel ezelőtt.

Ebből következik, hogy sokkal törekvőbbek, önállóbbak, határozottabbak, mint régebben voltak. Ez jellemző rájuk akkor is, ha nem a munkájukban betöltött szerepről beszélünk, hanem a gyereknevelésről, a háztartás vezetéséről. A gondoskodás továbbra is megmaradt a női szerep egyik fontos részeként, a mai a modern nő a családjával éppúgy foglalkozik, otthont teremt, biztonságot ad, mint a korábbi időkben.

 

Szerepváltozások

 

Háztartási munkamegosztás:

Nem rendszeres, de előfordul a hagyományos házasságban is.

A „besegítés” nem minősül igazi munkamegosztásnak, munkamegosztás a háztartási feladatok állandóan és megállapodás szerint oszlanak meg a nők és férfiak között.

Szülői szerepek cseréje:

A  legtöbb férfiak nehezen megy, hiszen a közvélemény szerint nincs érzékük a gyerekneveléshez. Az anyák munkába való visszamenetele mégis megköveteli az apáktól, hogy ugyanannyit foglalkozzanak a gyerekekkel.

 

Foglalkozási vagy kenyérkereső szerepek cseréje:

Bár a kenyérkereső szerepben csere nem történt. A mai átlagos háztartásban a nők keresete jelentősen hozzájárul a megfelelő életszínvonal biztosításához a családban.

 

Szendvicsgeneráció

 

  A 50-60 év közötti nők alkotják ma a „szendvics-generáció”-t.

Ők azok, akik egyidőben gondoskodnak a gyerekeikről és idős szüleikről is.

Manapság az egyetemi tanulmányokat folytatott fiatalok rászorulnak a szülői támogatásra, viszont szüleiknek a saját, idős szüleiket is támogatniuk kell.

Megfigyelhető, hogy a szendvics-generáció hátrányban van a munkaerőpiacon, illetve jelentős túlterheltség jellemzi őket, mivel a családon belülről és a munkaerőpiacról érkező elvárásokat is teljesíteniük kell. (Az ő helyzetükkel későbbi e-tananyagunkban részletesebben foglalkozunk)

 

Új női csoportok napjainkban

 

– élménykereső: élvezik az életet, jellemzően hedonista magatartásúak. Szeretik a változatosságot, állandóan mozgásban vannak, médiahasználata épp ezért rendkívül változatos. Kedvelik a trendi, divatos, különleges ruhadarabokat. A munkára úgy tekintenek, mint bevételi forrásra, ami a megélhetéshez szükséges.

– öko-spiritiszta: számára fontos az önmegvalósítás, fogékony a spirituális dolgokra, szeret harmóniában lenni környezetével. Szociálisan érzékeny típusúak, a külső megjelenésére sokat adnak. Tudatosan táplálkoznak, előnyben részesítik az egészséges ételeket.

 

– új háziasszony: megőrizték a hagyományos szerepből azt a tulajdonságot, hogy gondoskodnak a háztartásról, a családról, és a férjről. Ők azok, akik esetleg nem bírták elviselni a nyomást és kiszálltak a hajszolt életmódból, inkább visszavonulnak családjuk körébe. Ők a háztartást inkább már menedzselik.

 

– modern amazon: új, önmegvalósító, önálló nőtípust képviselik, akik törekednek a sikerre, de nem kimondottan karrieristák. Folyamatosan mozgásban van. Nem férfiak ellen, hanem velük dolgozik, fontos számukra a megbecsülés, a család, a társasági élet.

 

– karrier-nő: elsősorban a hivatásuknak élnek, határozottak az élet minden területén, a családjuk körében is éreztetik, hogy sok esetbe ők a ház urai. Megküzdenek az akadályokkal, céljuk a siker és karrier elérése.

 

– tigrisnők: határozottak, céltudatosak, többnyire az idősebb (40 feletti) korosztály tagjai. Nem élnek párkapcsolatban (elvált, egyedülálló), vagy ha igen, az sem látszik. Nem hagyják irányítani magukat, fontos számukra a függetlenség, az önmegvalósítás. Áldozatokat hoznak, kockázatot vállalnak, a sikeresség érdekében.

 

Nők a vállalati vezetőtestületekben  és irányításban Magyarországon

 

A magyar munkaerőpiacra is a vertikális szegregáció jellemző: a szervezetek alsó szintjein azonos arányban vannak jelen a férfiak és a nők, a szervezetben való felemelkedés a nők számára sokkal nehezebb, mint a férfiak számára.

Ennek ellenére léteznek ellenpéldák is a valóságban: A 2008-as válság hatására jelentős változás történt az első foglalkozási főcsoport (Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők) nemek szerinti összetételében: a korábbi 35%-os női arány 40,2%-ra emelkedett.

A női jelenlét a legnagyobb vállalatok körében 4,3% volt, a kisebb vállalatok esetében azonban a korábbinál magasabb számokat találunk. A nők tehát nullához közelítő eséllyel rendelkeznek akkor, amikor a legnagyobb cégek igazgatótanácsi pozícióiról van szó, és ugyanez a helyzet, ha az igazgatótanács elnöki posztját nézzük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Programok, díjak a nők számára

„a női kíválóságok elismerése jegyében”

 

Richter Aranyanyu

 

Évente kutatnak fel és mutatnak be olyan nőket, akik mindannyiunk számára példaképekké válhatnak munkájuk és emberségük miatt egyaránt. Ők azok az orvosok, pedagógusok, egészségügyi és szociális területen dolgozó nők, akik ritkán vannak rivaldafényben, mégis a háttérben végzett, nélkülözhetetlen munkájukkal talán a legtöbbet teszik a társadalom egészéért.

A díj kiválóan ötvözi a női értékeket és a nők munkában elért eredményeit.

 

Nők a Tudományban Kiválósági Díj

Az elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, emellett:

aktív részesei a hazai tudományos életnek

készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal diáklányok körében.

A díjat 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE).

 

Kezdeményezések a nők számára

 

GYES, GYED melletti munkavégzés

– Ha a szülő a gyermek féléves kora után munkát vállal, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását nem befolyásolja.

– Ez esetben a munkavégzésre nincs időkorlát és nincs jövedelemkorlát sem, azaz a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő a gyermek féléves korától dolgozhat az ellátás mellett akár napi 8 órában, de joga van a napi 6 órát kezdeményezni munkáltatójánál.

– Ha a kisgyermekes anya már a szoptatás időszaka alatt visszamegy dolgozni, akkor a szoptatásra tekintettel egyfajta munkaidő-kedvezményben részesül. Azaz mentesül a munkavégzés alól a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára.

Családbarát Munkahely Pályázat

 

A pályázat értelmében az alábbi témakörök kerülnek az egyes munkahelyek esetében monitorozásra:

1. Munkaidő
2. Képzés
3. GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munka világába
4. Gyermekintézmények
5. Munkavállalói juttatások
6. Munkahelyi biztonság

A díj hét éves története során több mint négyszáz pályaművet regisztráltak, de ezek közt akad olyan szervezet, amely többször is beadta a pályázatát.

 

Családbarát munkahelyek, azaz a nők számára is
ideális munkahelyek

 

 

• Vissza lehet menni szülés után, a szervezet támogatja a fokozatos munkába állást

• Biztosítja a munka/magánélet egyensúlyát

• Rugalmas a munkaidő, el lehet menni a gyerekért az oviba,

még ha utána vissza is kell menni dolgozni.

• Továbbképzéshez, tanuláshoz is megfelelően alkalmazkodik a munkaidő.

• Információkkal, tanácsadással segíti a gyermek és idősápolást.

 

Kezdeményezések a nők számára

 

Bölcsődék

 

2017-től a családi napközik családi bölcsőde néven működhetnek tovább és kizárólag 3 év alatti gyermekek ellátásával foglalkozhatnak.

2017-től a megszokott bölcsődei rendszer mellett három új bölcsődetípus lesz: mini-, munkahelyi, és családi bölcsőde.

Munkahelyi bölcsődék létrehozására külön pályázat kerül kiírásra.

 

Tanácsadásokon felmerült problémák

 

Nők és fiatal lányok helyzetének, társadalmi egyenlőségének javítása, kompetenciafejlesztése szükségességét a pályaválasztással kapcsolatosan felmerülő gondok, illetve a mai fiatalok felé közvetített társadalmi elvárások indokolják.

A Projektünk keretein belül a témához kapcsolódóan számos tanácsadást és kiscsoportos foglalkozást tartottunk.

A Points of You technikával játékosan lehet kezelni az aktuális problémákat, a képek, illetve szavak beindítják mindkét agyféltekét, így járulva hozzá a megoldások kreatív megtalálásához.

 

Az alábbi példák a tanácsadásokon és kiscsoportos foglalkozásokon merültek fel:

1. Ha egy fiatal lány céltudatosan halad a választott hivatása felé és mindent megtesz azok eléréséért, mit a biztosíték arra, hogy sikeres lesz a hivatásában?

A Points of you gyakorlat során elolvasott történet és az azt követő beszélgetés kapcsán megfogalmazódott, hogy mennyire fontos a hit önmagunkban, abban, hogy mi irányítjuk saját életünket, s a változtatás lehetősége mindig adott számunkra. Változás képességét pedig meg is kell tartatunk magunkban. Az elmúlt 100 év fejlődése (a női szerepek tekintetében is)  számos lehetőséget biztosít a mai fiatalok számára is.

2. Egy másik tanácsadás során a fiatal lány szorongását beszéltük meg a jövőjével kapcsolatban. Kérdésként a következőt fogalmazta meg: családalapítás vagy továbbtanulás?

A projekt során önfejlesztő tréningeket is tartottunk pályakezdő kisgyermeknevelők számára. A téma szükségességét a látókörünkben dolgozó fiatalok fogalmazták meg, mely szerint gondot okoz számukra a munkában való kiteljesedés, illetve a felelősségvállalás a kisgyermekek mindennapi gondozásával, nevelésével kapcsolatban. A fiatalok arra keresték a válaszokat, hogy milyen módon tudja megoldani a beilleszkedéssel járó vélt vagy valós konfliktusait, illetve a próbaidő kapcsán érzett szorongásainak oldását.

A téma részletes átbeszélését követően a fiatalok számára is megfogalmazása került, hogy nem választani kell a két terület között, hanem az egyensúlyi pontot megtalálni. Túlterheltség esetén pedig fontos az időnkénti /rendszeres a relaxáció, kellemes zene hallgatása, illetve rendszeres testmozgás.

 

3. Egy alkalommal a diszkrimináció témája merült fel női esélyegyenlőségi témájú tanácsadáson. Kérdés volt a munkahelyen felmerülő diszkrimináció kezelése.

Javaslatként szerepel, hogy nyíltan beszéljen erről mindenki a munkatársaival, munkáltatóval, hogy miért érzi magát megkülönböztetve. Amennyiben nem tud együttműködni, forduljon munkavédelmi szakemberhez, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.

 

        VÉDŐHÁLÓ A CSALÁDOKÉRT

 

REMÉLJÜK HASZNOS TALÁLTA E- TANANYAGUNKAT!

KÉRDÉSEIT, ÉSZREVÉTELEIT FELTEHETI:

 

mazsolavedohalo@gmail.com

 

 

EFOP-1.2.1-15-2016-01010