Konfliktuskezelési technikák családon belül Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.
EFOP-1.2.1-15-2016-01010
„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”
A konfliktus jelentése
A konfliktus szintjei
Konfliktuskezelési stratégiák
Thomas-Kilmann konfliktuskezelési modellje
Konfliktuskezelés családon belül
Családi konfliktusok más nézőpontból
Tanácsadáson felmerült problémák
„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”
– Dan Millman
A konfliktus olyan összeütközés vagy harc, amely két vagy több személy között lép fel és melynek során a viselkedésmódok és az igények kielégítése egymással ellentétbe kerül, vagy melynek során az egyes emberek értékítéletei eltérnek egymástól.
Jelentése, magyarázata:
nézeteltérés, összezörrenés
Vita, viszály
Összecsapás
Ellentétes nézőpontok, érdekek összeütközése.
Forrás: Idegen szavak szótára.
1.) Belső, személyes
Egyetlen személyen belüli konfliktus
Döntések meghozatalánál jelentkezik (pl.: 2 rossz közül a kevésbé rossz kiválasztása)
2.) Személyközi
Két önálló személy közötti konfliktus
A két fél a különálló célokat önállóan képviseli
Érzelmekkel terhelt
3.) Csoportok közötti
Nyílt vagy burkolt konfliktus
Homogén és heterogén csoportok között
Visszavezethető személyközi konfliktusra
Győztes-vesztes stratégia
Mindkét fél a győzelemre törekszik
Mivel az egyik fél a másik felet akarja legyőzni, kevésbé figyel az eredeti céljára
A vesztes fél negatív cselekedeteket hajthat végre, a vesztése nem végleges, erőgyűjtés után általában visszatér, mely a konfliktus elmélyüléséhez vezethet.
Vesztes-vesztes stratégia
Egyik fél sem éri a célját, viszont kompromisszum által egyezségre jutnak.
Az egyezség azonban nem jelent igazi győzelmet, ezért vesztes-vesztes stratégia.
Gyakori a bizalom megszűnése a konfliktus lezárása után.
Győztes-győztes stratégia
Mindkét fél többet kap, mint amennyit elképzelt; ez a bizalom erősödését vonja maga után.
Ebben az esetben sem érik el az eredeti céljukat a felek, azonban olyan megoldást találnak, ami mindkét fél számára megfelelő, ezért győztesnek érezhetik magukat.
1.) Meghatározás – a konfliktus/probléma meghatározása
2.) Feltárás – szükségletek és érzések meghatározása
3.) Keresés – a lehetséges megoldások keresése
4.) Értékelés – a lehetséges megoldások értékelése
5.) Kiválasztás – a megfelelő megoldás kiválasztása = DÖNTÉS
6.) Megvalósítás – a kiválasztott döntés megvalósítása
7.) Értékelés – a megvalósított megoldás eredményességének kiértékelése utólag.
THOMAS-KILMANN KONFLIKTUSKEZELÉSI MODELLJE
A modell 2 alapvető szempontot vesz figyelembe:
Az egyén önérvényesítése
Az egyén együttműködési hajlandósága
Ez alapján a 2 tényező hatására 5 db konfliktuskezelő stratégia alakulhat ki.
Thomas-Kilmann konfliktus-kezelési modellje
Versengő stratégia
Magas önérvényesítés
Alacsony együttműködés
A versengő fél szerint a konfliktusban csak egy személy lehet győztes, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a győztes ő legyen.
Alkalmazkodó stratégia
Alacsony önérvényesítés
Magas együttműködés
A versengő stratégia teljes ellentéte
Az alkalmazkodó fél teljes mértékben elfogadja a másik fél érdekeit és a saját érdekeiről pedig lemond.
Kompromisszumkereső stratégia
Közepes önérvényesítés
Közepes együttműködés
Félúton van a versengő és az alkalmazkodó között
Célja a mindkét fél által elfogadható megoldás megtalálása
A megoldás csak részben elégíti ki az igényeket.
Elkerülő stratégia
Alacsony önérvényesítés
Alacsony együttműködés
Az egyén meghátrál a probléma előtt, nem vesz róla tudomást, nem akarja megoldani
Elkerülő a vitát, nem mond véleményt.
Problémamegoldó stratégia
Magas önérvényesítés
Magas együttműködés
Cél a mindkét fél számára megfelelő megoldás keresése, az igényekből történő engedés nélkül.
„Ha túlnézünk a veszekedésen, fájdalmon és sértődésen, olykor jól esik emlékeztetni magunkat arra, hogy a családon kívül az égvilágon nincs fontosabb.”
A családi konfliktusok 3 szintjét különböztethetjük meg:
Felnőttek közötti konfliktus
Gyermekek közötti konfliktus
Felnőtt-gyermek konfliktus
Konfliktusok megelőzése:
Kerüljük azokat a kijelentéseket, amelyekről tudjuk, hogy biztosan megbántanánk vele valakit a családban
Gyakran előfordul a gyerekeknél, hogy próbálják hergelni a szülőket. Ebben az esetben reagáljunk közönnyel, így megtanulja, hogy ezzel semmit nem ér el.
Tartsd tiszteletben a családtagjaid döntéseit!
Tévedni emberi dolog; lehet, hogy nem döntenek jól, de mindenki a saját hibájából tanul.
A dolog oda-vissza működik: ha tiszteletben tartod mások döntéseit, a te döntéseidet is tiszteletben fogják tartani a családtagjaid.
Egy-egy kisebb vitánál próbálj meg ész érvekkel hatni a másik félre. Az agresszív válasz nem jó stratégia, maradj higgadt!
Minden problémát beszéljünk meg családon belül!
Tanuljatok meg alkalmazkodni és kompromisszumot kötni.
Mondd ki nyíltan a véleményed, de hallgasd végig a másik fél mondandóját és ne szakítsd félbe.
Nem létezik tökéletes ember, ezért ha hibázol, ismerd be. Ha minél hamarabb bocsánatot kérsz, nem fog a konfliktus elmélyülni.
Az emberi élet úgy kezdődik, hogy családba születünk. Emiatt lecserélni egyik családtagot sem lehet.
Az emberi élet célja a családalapítás, karrierépítés stb. mellett az is, hogy megvalósítsd önmagad és a halálos ágyadon elmondhasd magadról, úgy éltél, ahogyan elképzelted.
Minden családtagodnak van egy „hitrendszere”, ami gyerekkorában épült be a tudatalattijába a szüleitől hallottak alapján. Ezen kívül vannak tudatos szokásaink, meggyőződéseink.
Ez alapján úgy lehetsz tudatos, hogy egy családi konfliktus során megvizsgálod a saját érzéseidet és azt, hogy mit jelent számodra az, amit a családtagod mondott neked.
Az önvizsgálat alatt megtalálod gyenge pontodat, aminek az az előnye, hogy azt erősítheted, így a későbbiekben a családtagod ezen utalása nem fog célba találni nálad.
Dr. Ranschburg Jenő szerint a családi konfliktusok kibeszélésének akkor van értelme, ha a felek arról beszélnek, amiről kell: a lényegről.
Ha nem így történik, akkor egy konfliktus megbeszélése során újabb három konfliktus alakulhat ki.
Dr. Ranschburg Jenő szerint az ember énjének 3 részét különböztethetjük meg:
1.) szülői én
2.) felnőtt én
3.) gyermeki én
Így tehát egy párbeszéd/konfliktus során 2 ember összesen 6 énje áll egymással szemben.
Akkor alakulnak ki a családon belül konfliktusok, ha az egyik fél egyik énjének kérdésére a másik fél nem ugyanazon énje válaszol.
A projekt egyik tanácsadási alkalmán felmerült az a probléma, hogy azokban a családokban, ahol több kisgyermek van, nem a több pelenkázás, öltöztetés stb. miatt nehezebbek a mindennapok, hanem a gyermekek közötti konfliktusok miatt.
Szakértői tanács:
A gyermekek veszekedését ne a szülő oldja meg, mert abból az egyik gyermek mindig sérül. A legjobb megoldás, ha megtanítjuk a gyerekeknek, hogy a közöttük lévő konfliktusokat együtt, közösen kell megoldaniuk.
A projekt tanácsadója egy rendezvényen meghívott előadóként szerepelt, ahol azzal a problémával találkozott, hogy a kamaszok nehezen nyílnak meg otthon. Vannak olyan témák, amiket szeretnének a szülőkkel megbeszélni, de nem tudják, hogyan közeledjenek.
Szakértői tanács:
Nem szabad megijedni a szülőkkel való konfliktus kibeszélésétől, hiszen ők a legjobbat akarják gyermekeiknek. Ők is voltak fiatalok, így tudnak segíteni a kamaszokban felmerült problémákban.
Idegen szavak szótára: https://idegen-szavak-szotara.hu/konfliktus-jelent%C3%A9se
