Konfliktuskezelési technikák családon belül
Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

• A konfliktus jelentése

• A konfliktus szintjei

• Konfliktuskezelési stratégiák

• Thomas-Kilmann konfliktuskezelési modellje

• Konfliktuskezelés családon belül

• Családi konfliktusok más nézőpontból

• Tanácsadáson felmerült problémák

„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”

– Dan Millman

A konfliktus olyan összeütközés vagy harc, amely két vagy több személy között lép fel és melynek során a viselkedésmódok és az igények kielégítése egymással ellentétbe kerül, vagy melynek során az egyes emberek értékítéletei eltérnek egymástól.

Jelentése, magyarázata:

• nézeteltérés, összezörrenés

• Vita, viszály

• Összecsapás

• Ellentétes nézőpontok, érdekek összeütközése.

Forrás: Idegen szavak szótára.

1.) Belső, személyes

• Egyetlen személyen belüli konfliktus

• Döntések meghozatalánál jelentkezik (pl.: 2 rossz közül a kevésbé rossz kiválasztása)

2.) Személyközi

• Két önálló személy közötti konfliktus

• A két fél a különálló célokat önállóan képviseli

• Érzelmekkel terhelt

3.) Csoportok közötti

• Nyílt vagy burkolt konfliktus

• Homogén és heterogén csoportok között

• Visszavezethető személyközi konfliktusra

Győztes-vesztes stratégia

• Mindkét fél a győzelemre törekszik

• Mivel az egyik fél a másik felet akarja legyőzni, kevésbé figyel az eredeti céljára

• A vesztes fél negatív cselekedeteket hajthat végre, a vesztése nem végleges, erőgyűjtés után általában visszatér, mely a konfliktus elmélyüléséhez vezethet.

Vesztes-vesztes stratégia

• Egyik fél sem éri a célját, viszont kompromisszum által egyezségre jutnak.

• Az egyezség azonban nem jelent igazi győzelmet, ezért vesztes-vesztes stratégia.

• Gyakori a bizalom megszűnése a konfliktus lezárása után.

Győztes-győztes stratégia

• Mindkét fél többet kap, mint amennyit elképzelt; ez a bizalom erősödését vonja maga után.

• Ebben az esetben sem érik el az eredeti céljukat a felek, azonban olyan megoldást találnak, ami mindkét fél számára megfelelő, ezért győztesnek érezhetik magukat.

1.) Meghatározás – a konfliktus/probléma meghatározása

2.) Feltárás – szükségletek és érzések meghatározása

3.) Keresés – a lehetséges megoldások keresése

4.) Értékelés – a lehetséges megoldások értékelése

5.) Kiválasztás – a megfelelő megoldás kiválasztása = DÖNTÉS

6.) Megvalósítás – a kiválasztott döntés megvalósítása

7.) Értékelés – a megvalósított megoldás eredményességének kiértékelése utólag.

THOMAS-KILMANN KONFLIKTUSKEZELÉSI MODELLJE

A modell 2 alapvető szempontot vesz figyelembe:

• Az egyén önérvényesítése

• Az egyén együttműködési hajlandósága

Ez alapján a 2 tényező hatására 5 db konfliktuskezelő stratégia alakulhat ki.

Thomas-Kilmann konfliktus-kezelési modellje

Versengő stratégia

• Magas önérvényesítés

• Alacsony együttműködés

• A versengő fél szerint a konfliktusban csak egy személy lehet győztes, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a győztes ő legyen.

Alkalmazkodó stratégia

• Alacsony önérvényesítés

• Magas együttműködés

• A versengő stratégia teljes ellentéte

• Az alkalmazkodó fél teljes mértékben elfogadja a másik fél érdekeit és a saját érdekeiről pedig lemond.

Kompromisszumkereső stratégia

• Közepes önérvényesítés

• Közepes együttműködés

• Félúton van a versengő és az alkalmazkodó között

• Célja a mindkét fél által elfogadható megoldás megtalálása

• A megoldás csak részben elégíti ki az igényeket.

Elkerülő stratégia

• Alacsony önérvényesítés

• Alacsony együttműködés

• Az egyén meghátrál a probléma előtt, nem vesz róla tudomást, nem akarja megoldani

• Elkerülő a vitát, nem mond véleményt.

Problémamegoldó stratégia

• Magas önérvényesítés

• Magas együttműködés

• Cél a mindkét fél számára megfelelő megoldás keresése, az igényekből történő engedés nélkül.

„Ha túlnézünk a veszekedésen, fájdalmon és sértődésen, olykor jól esik emlékeztetni magunkat arra, hogy a családon kívül az égvilágon nincs fontosabb.”

A családi konfliktusok 3 szintjét különböztethetjük meg:

• Felnőttek közötti konfliktus

• Gyermekek közötti konfliktus

• Felnőtt-gyermek konfliktus

Konfliktusok megelőzése:

• Kerüljük azokat a kijelentéseket, amelyekről tudjuk, hogy biztosan megbántanánk vele valakit a családban

• Gyakran előfordul a gyerekeknél, hogy próbálják hergelni a szülőket. Ebben az esetben reagáljunk közönnyel, így megtanulja, hogy ezzel semmit nem ér el.

Tartsd tiszteletben a családtagjaid döntéseit!

Tévedni emberi dolog; lehet, hogy nem döntenek jól, de mindenki a saját hibájából tanul.

A dolog oda-vissza működik: ha tiszteletben tartod mások döntéseit, a te döntéseidet is tiszteletben fogják tartani a családtagjaid.

• Egy-egy kisebb vitánál próbálj meg ész érvekkel hatni a másik félre. Az agresszív válasz nem jó stratégia, maradj higgadt!

• Minden problémát beszéljünk meg családon belül!

• Tanuljatok meg alkalmazkodni és kompromisszumot kötni.

• Mondd ki nyíltan a véleményed, de hallgasd végig a másik fél mondandóját és ne szakítsd félbe.

• Nem létezik tökéletes ember, ezért ha hibázol, ismerd be. Ha minél hamarabb bocsánatot kérsz, nem fog a konfliktus elmélyülni.

• Az emberi élet úgy kezdődik, hogy családba születünk. Emiatt lecserélni egyik családtagot sem lehet.

• Az emberi élet célja a családalapítás, karrierépítés stb. mellett az is, hogy megvalósítsd önmagad és a halálos ágyadon elmondhasd magadról, úgy éltél, ahogyan elképzelted.

• Minden családtagodnak van egy „hitrendszere”, ami gyerekkorában épült be a tudatalattijába a szüleitől hallottak alapján. Ezen kívül vannak tudatos szokásaink, meggyőződéseink.

• Ez alapján úgy lehetsz tudatos, hogy egy családi konfliktus során megvizsgálod a saját érzéseidet és azt, hogy mit jelent számodra az, amit a családtagod mondott neked.

• Az önvizsgálat alatt megtalálod gyenge pontodat, aminek az az előnye, hogy azt erősítheted, így a későbbiekben a családtagod ezen utalása nem fog célba találni nálad.

Dr. Ranschburg Jenő szerint a családi konfliktusok kibeszélésének akkor van értelme, ha a felek arról beszélnek, amiről kell: a lényegről.

Ha nem így történik, akkor egy konfliktus megbeszélése során újabb három konfliktus alakulhat ki.

Dr. Ranschburg Jenő szerint az ember énjének 3 részét különböztethetjük meg:

1.) szülői én

2.) felnőtt én

3.) gyermeki én

Így tehát egy párbeszéd/konfliktus során 2 ember összesen 6 énje áll egymással szemben.

Akkor alakulnak ki a családon belül konfliktusok, ha az egyik fél egyik énjének kérdésére a másik fél nem ugyanazon énje válaszol.

A projekt egyik tanácsadási alkalmán felmerült az a probléma, hogy azokban a családokban, ahol több kisgyermek van, nem a több pelenkázás, öltöztetés stb. miatt nehezebbek a mindennapok, hanem a gyermekek közötti konfliktusok miatt.

Szakértői tanács:

A gyermekek veszekedését ne a szülő oldja meg, mert abból az egyik gyermek mindig sérül. A legjobb megoldás, ha megtanítjuk a gyerekeknek, hogy a közöttük lévő konfliktusokat együtt, közösen kell megoldaniuk.

A projekt tanácsadója egy rendezvényen meghívott előadóként szerepelt, ahol azzal a problémával találkozott, hogy a kamaszok nehezen nyílnak meg otthon. Vannak olyan témák, amiket szeretnének a szülőkkel megbeszélni, de nem tudják, hogyan közeledjenek.

Szakértői tanács:

Nem szabad megijedni a szülőkkel való konfliktus kibeszélésétől, hiszen ők a legjobbat akarják gyermekeiknek. Ők is voltak fiatalok, így tudnak segíteni a kamaszokban felmerült problémákban.

• Idegen szavak szótára: https://idegen-szavak-szotara.hu/konfliktus-jelent%C3%A9se

• http://boldogsagprogram.hu/az-5-leggyakrabban-alkalmazott-konfliktuskezelesi-mod

Tóth É. M. – Konfliktuskezelés:

http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/16_1607_004_101115.pdf