Kisgyermek, kamasz nevelése
Kisgyermek, kamasz nevelése
Életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési módszerek / iskolás – kamasz
Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.
EFOP- 1.2.1- 15- 2016- 01010
„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e- Tananyag kidolgozása”
-
A nevelés módszerei
-
Iskoláskori nevelési sajátosságok
-
Kamaszkori nevelési sajátosságok
A nevelést céltudatos személyiségfejlesztésként lehet definiálni.
A nevelési módszerek a nevelési folyamat elemei.
Egy jó módszer segíti a nevelési célok megvalósulását, míg egy rossz módszer gátolja azt.
A módszerek hatása hosszú távon meghatározó.
A nevelési módszert befolyásoló tényezők:
-
Életkor
-
Viselkedés
-
A gyermek szándékai
-
A nevelő szándékai
-
Célok
-
Stb.
Becker – Schaefer modell
2 dimenziója van: érzelmi és kontroll dimenzió
Érzelmi dimenzió: a szülő érzelmi viselkedése (meleg – elfogadó, támogató; hideg – elutasító)
Kontroll dimenzió: a szülő által a gyerek szabadságának korlátok közé szorítása (engedékeny vagy kontrolláló)
Becker – Schaefer modell
Tekintélyelvű szülő – A szülő kontrollálja a gyerek viselkedését a saját elképzelési alapján, amelyek nem veszik figyelembe a gyerek igényeit.
Mérvadó szülő – Magas elvárásai vannak a szülőnek, de közben támogatja a gyerekét azok elérésében.
Engedékeny szülő – A gyereknek nagyobb önállóságot biztosít, kevésbé kontrollálja.
Az engedékeny szülő 2 fajtája:
Elkényeztető szülő – kevés elvárása van a gyerek felé, nagyon toleráns vele szemben, elfogadó szülő.
Elhanyagoló szülő – nem támaszt követelményeket, elhanyagolja szülői feladatait saját problémái miatt vagy mert nem tud azonosulni a szülői szereppel.
ISKOLÁSKORI NEVELÉSI SAJÁTOSSÁGOK
Mikor iskolaérett a gyermek?
-
Iskolaérettségi kor: 6 év
-
Testi fejlettsége megfelelő (kb. 120-130 cm magas, 20-22 kg)
-
Megkezdődik a fogváltás, az alakváltozás
-
Kézdominancia kialakult
-
Nyitott a környezete felé
-
Tisztán, érthetően beszél
Mikor iskolaérett a gyermek?
-
Együttműködő kortársaival, a felnőttekkel
-
Tud szabályokhoz alkalmazkodni
-
Van önfegyelme
-
Ismeretekkel rendelkezik magáról, környezetéről
-
Tud figyelni, szándékosan emlékezni
Közös házi feladat írás
Ideális esetben a szülőnek nem kellene együtt tanulnia otthon a gyerekkel. Problémát okozhat a szülő és a gyerek között, hogy a tanár és a szülő másképp magyaráz el 1-1 anyagot.
Másrészt, ha a szülő ott ül a gyerek mellett, akarva-akaratlanul megoldja helyette a feladatot, amit a gyerek a későbbiekben nagyon is kihasználhat.
Közös házi feladat írás
A javaslat az, hogy a szülőnek meg kell ismernie a gyereke tanulási stílusát, például hallás után tanul-e vagy inkább látnia kell az anyagot. Meg kell beszélniük, hogy a tanuló mire mennyit időt szánjon, mivel kezdje a tanulást, stb.
Magatartás zavaros gyermek
Tisztázni kell, hogy az iskolában előjövő problémák magatartás zavarnak számítanak-e. Nem mindegy ugyanis, hogy egyszer agresszív a gyerek vagy minden problémát agresszióval próbál megoldani.
Magatartás zavaros gyermek
Az iskolai magatartászavarok mögött állhat valamilyen tanulási nehézség vagy beilleszkedési probléma, ami miatt a gyerek dacos, agresszív, iskolakerülő lesz.
Minden esetben érdemes pszichológushoz, pszichiáterhez konzultációra elvinni. Addig kell menni, amíg a problémára fény nem derül.
KAMASZKORI NEVELÉSI SAJÁTOSSÁGOK
Vekerdy Tamás szerint a kamaszt csak a kamaszkora előtt lehet nevelni.
A kamaszokról azt mondják, hogy sündisznóznak, azaz minden tüskéjüket kimeresztik, aki közeledni próbál, azt megszúrják.
A kamaszok igénylik, hogy a családja minden körülmények között őt védelmezze.
Így tudja, hogy ha bajba jut, a családjához fordulhat, akiktől segítséget kap.
Ezzel szemben néha hazudik, ami a függetlenedésének első megnyilvánulása. Külön világa van, aminek védi a szabadságát.
Kamaszkori változások
-
Kamaszkorában a gyerek nem mond el semmit a szüleinek. Ennek az az oka, hogy ha beavatná őket a problémáiba, úgy tűnne, mintha nem bírna el velük.
-
Kamaszkorukban minden idegesíti őket, amivel korábban semmi problémájuk nem volt. Ezzel ők is tisztában vannak, nem tudja eldönteni, hogy 1-1 dolog régebben a saját döntése volt vagy a szülei akarat érvényesült.
Kamaszkori változások
– A kamaszok mindent kritizálnak. Ezzel azt jelzik, hogy alakul a saját véleményük. Az általa elvárt dolgokat még nem tudja megvalósítani, de észreveszi, ha nem valósulnak meg. Az indulataikon még nem, de majd később megtanulnak uralkodni.
– A kamaszoknak kisebbségi komplexusa van, mivel a felnőtt világban él, mindenkinél kisebbnek, csúnyábbnak, kevesebbnek gondolja magát. Ezen a barátai segíthetnek, akik között kialakíthatja a társaságban betöltött szerepét.
Elaboráció – feldolgozás
A kamasz ábrándozik, mereng. Látja maga előtt, hogy beszélget a barátjával, milyen lett volna ez a beszélgetés, ha mást mond…
Ez a belső képkészítés, nappali álmodozás. Ezzel belső feszültségeket, indulatokat, vágyakat tudnak feldolgozni.
(A felnőttek gyakran elfelejtik a belső képkészítést, a feszültségek feldolgozását, aminek az a következménye, hogy gyakran bele is betegszenek a feszültségeikbe.)
Lustaság
A felnőttek nem tudják – és maguk a kamaszok sem –, hogy a kamaszkori lustaságnak élettani alapja van. Aki kamaszkorában sokat lustálkodik, egyáltalán nem biztos, hogy felnőttkorában lusta felnőtt lesz.
A kamasz olyan nagy munkákat, amit a barátaival együtt tud végezni, szívesen csinál. Olyan munkát is, ami a vele együtt dolgozó felnőttnek is új, így azonos szintről indulnak.
Az otthoni munkákból jelöljünk ki egyet, ami a kamasz állandó feladata, azt is szívesen végzi akkor, ha nem percenként ugráltatják mindig más dolog miatt.
A kamasz tele van kételyekkel.
Éppen ezért van az, hogy állandóan vitát generál – ha van kivel vitatkozni. Ez a személy olyan, aki a kamasz szerint képviseli saját meggyőződését és így szembe tud vele szállni.
Pont azért vitatkozik, mert a saját meggyőződését keresi. Az önálló gondolkodás alakul ki nála úgy, hogy kipróbálja a különböző érveket.
A felnőttek gyakran elfelejtik, hogy aki nem kételkedik mindenben, az soha nem fog hinni semmiben.
A felnőttek elfelejtik, ezért saját véleményüket akarják a kamaszra is ráerőltetni.
A kamaszok ez ellen tiltakoznak. Valódi értéket keresnek.
A szülők nem is gondolnák, de a kamaszok még ebben a korban is a szüleikre akarnak hasonlítani, hozzájuk érzik magukat legközelebb.
A szülők felé a kamasz ezt nem mutatja, ők csak a folytonos vitát és veszekedést kapják, miközben a kamasz érzelmileg legjobban hozzájuk ragaszkodik.
Mi a helyes viselkedés kamaszokkal szemben? I.
– A kamasz az önállósodás során mindig azokat löki félre, akik a legközelebb állnak hozzá, tehát a szüleit. Ebben az esetben azonban nem szabad megsértődni. Nem szégyelli a szüleit, hanem az önállósodáshoz térre van szüksége.
Mi a helyes viselkedés kamaszokkal szemben? II.
– Következményei lesznek annak, ha a kamaszt nem engedik a szülők lázadni. Vannak szélsőséges esetek, amikor egy dühös kamasz túlfeszít minden határt, de azért van, amit inkább el kell tűrni, amihez sok-sok türelem és megértés szükséges.
Mi a helyes viselkedés kamaszokkal szemben? III.
– A kamaszok bármilyen apró megjegyzéstől ellenségessé válhat. Viszont a negatív mellett a pozitívra is érzékeny, ezért ha valami jót tesz, dicsérjük meg érte.
Mi a helyes viselkedés kamaszokkal szemben? IV.
– Mivel kamaszkorban a gyerek ellöki magától születi, szüksége van egy olyan személyre, akire hallgathat. Ez a személy lehet rokon, tanár, edző stb. A szülőnek ilyenkor félre kell állnia és engedni, hogy ebben az időszakban más vezesse gyermekét.
Mit ne tegyél a kamasz gyerekkel? I.
-
Ha a szülő faggatja a kamaszt, ő hazudni fog. Ha kiderül, hogy lépten-nyomon hazudik, lehet, hogy pont a szülő kényszeríti bele ebben a helyzetbe.
-
Ne veszekedjünk vele minden apróságon, beszéljünk meg vele betartható szabályokat.