Apa és Anya

Szülői feladatok ismertetése –
anyai és apai feladatkörök

Tartalomjegyzék

• A család jelentősége

• Anyai szerepkörök

• Dolgozó anyaszerep

• Apai szerepkörök

• A szerepkörök átalakulása

• Nagyszülői szerepkörök

• Egyensúly az anyagi biztonság és a gyerekkel töltött idő között

• Családi szokások jelentősége a gyerekek életében

 

A család jelentősége

 

A család a társadalom legkisebb egysége. Generációkon keresztül örökíti át értékeit, normáit, viselkedési szabályait.

A család, mint szervezet, összetett kapcsolatokra épül:  a nő kapcsolatai például feleség-férj, anya-gyermek feladatokat, szerepeket és elvárásokat foglal magába. A nő kiteljesedéséhez hozzátartozik az anyaság, a férfiéhoz az apaság felelőssége.

 

Szerepek a családban

• Az egyes családtagoknak a saját feladatait kell ellátnia ahhoz, hogy a családi rendszer megfelelően működjön.

• Sokszor abból keletkezik a probléma, hogy a szülők nem állnak a helyükön, nem a saját feladataikat látják el, vagy nem megfelelően látják el, nem tisztázottak a feladatmegosztások.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anyai szerepkörök

 

Jellemzően az anya adja a szeretetet, gondoskodást, megértést, érzelmi klímát az élethez. A hagyományos szerepkörben az anya feladata a családi fészek megóvása és az érzelmi szerepkör. Ez a modern családmodellben is így maradt.

 

Az anya feladatai:

• szeretetteljes, meleg, puha otthon biztosít

• saját pozitív érzelmeivel tölti fel a családi Teret és ezzel pozitív érzelmi klímát biztosít szeretteinek

• Empátia biztosítása, kialakítása a családban

• Háztartás vezetése

Az anyaszerep ugyanazt jelenti, mint egykor; a régi idők anyái nem térnek el a maiaktól, ami az anyai érzéseket illeti. Az anyaság ugyanazt jelenti ma is, éppen csak az anyákkal szembeni elvárások változtak nagyot.

 

Dolgozó anyaszerep

 

Statisztikai elemzések mutatják, hogy a nők értékrendjében ma is a család az első. De ma már a kisgyermeket nevelő nők 70% –a dolgozik. Ez új kihívások elé állítja az anyákat.

Az 1960-ban még 22 év volt az első gyermek vállalásának átlagéletkora. Napjainkban a magyar anyák általában 26 –32 évesen szülnek először. Ekkorra már legtöbbjük elindult karrierútján, melyet nem szivesen ad fel teljes mértékben. Így az anyagi tényezők mellett az önmegvalósítás eszközeként is tekintenek munkájukra.

A mai gazdasági –társadalmi környezet folyamatosan az irányba tolódik, hogy a jövőben még nagyobb arányban és még korábban térnek vissza az anyukák a munka világába. Erre ösztönöznek a különböző állami támogatások (pl. munka mellett is igényelhető a GYES, bölcsődei fejlesztések stb.)

 

Ez a tény a szülői feladatokat jelentősen átformálja.

• Egy 2011-ben végzett magyar felmérésben viszonylag jelentéktelen kisebbség jelölte meg az egy év előtti időszakot kívánatosnak a munkába való visszatérésre, a legtöbben a 2, illetve a 3 évet határozták meg kívánatosnak. 20% még ennél is későbbre (akár 6 évre) tette ezt az időpontot.

• Az állami ellátórendszer fejlődésével, a családbarát munkahelyek terjedésével felmérésünk alapján ma már az anyukák 40%-a a gyermek másfél éves korában visszatérni a munka világába.

• A mai anyák túlterheltsége elsősorban ebből adódik, szeretnék a hagyományos anyai szerepeket maradéktalanul ellátni, ugyanakkor már  „kenyérkeresőként” is jelentős szerepet töltenek be a családban.

• MEGOLDÁS: – új típusú munkamegosztás a családban

        – külső segítség igénybevétel

 

Dolgozó anyaszerep – bölcsődék felértékelődése

 

• A dolgozó anyák arányának növekedésével bölcsődei ellátórendszer  és a családi napközik szerepe egyre jobban felértékelődik, mert „csúcson van a női foglalkoztatottság”, egyre népszerűbb a gyed extra, és mind többen dolgoznak a gyereknevelés mellett.

• A családi napközi választható szolgáltatás, amely segíti a családot, hogy 20 hetes – 4 éves korú gyermeke számára megfelelő gondozást-nevelést, a gyermek korának megfelelő, tapasztalást és tanulást lehetővé tevő felügyeletet, tartalmas szabadidő eltöltést és megfelelő élelmezést biztosítson miközben a szülő dolgozik.

 

Családi napközik fő feladatai

• A családi szükségletekhez igazodó, rugalmas szolgáltatás nyújtása

• A gyermekek korának megfelelő, egészséges testi és lelki fejlődés szolgáló tér, mozgás, játék biztosítása

• A gyermek korának megfelelő napirend kialakítása

• A kis gyermeklétszámmal (max. 7 fő) a személyre szabott szükségletek kielégítése

• A családi légkör megteremtése a gondozás területén. Hiszen sokan azért választják a családi napközit, mert nagyszülők nem vonhatóak be a mindennapi gondozásba pl. földrajzi távolság.

 

Apai szerepkörök

• A 20. század harmadáig a családban az apa foglalkozott a külvilág dolgaival és az anyagi biztonság megteremtésével.

• A női egyenlőség megvalósulásával párhuzamosan azonban fokozatosan rakódtak a férfiakra is a hagyományos női szerepekből. Magyarországon is megjelentek a csecsemőjüket kenguruban cipelő, babakocsit toló apukák. A férfiak jelenleg a szülői szerep olyan dimenzióját fedezik fel, melyben régebben nem vettek részt.

• Az apai/anyai szerepkörök elmosódásához hozzájárulnak a társadalmi változások is, ma már nagyon gyakori az egyszülős, elvált szülők, újraházasodott családok is.

• Az apa egyúttal a férfimodell is a családban:

• a fiúk benne találják meg azt a szerepet, mellyel azonosulni tudnak

• A lányok az ő mintájára alkotnak képet a másik nemről

• Emellett a hagyományos családban az apa a tekintély megtestesítője: fegyelmet tart, megmutatja az együttélés és az erkölcs általánosan elfogadott szabályait.

   

A hagyományos családban míg az anyák azok, akik kielégítik a gyermek azonnali szükségleteit (etetés, altatás), gondozzák gyermeküket; az apáknak az a  feladat jut, hogy ha kell, gátat szabjon ennek a viselkedésnek, nemet mondjon, megszabja a kötelezettségeket, határokat is.

Az apa ideális játszótárs a gyermeknek, hiszen a férfiakban gyakrabban játszanak a gyerekekkel testmozgással (pl.: futás, ugrálás, focizás) és küzdelemmel (pl.: birkózás, kergetőzés) járó játékot, így egy apa ezen keresztül könnyen rávezetheti gyermekét a szabályok tiszteletére.

• A hagyományos családban az apa hozza az információkat a nagyvilágból, így mindig érdekes és izgalmas, ahol ő jár.

• Az apai ölelés, szemkontaktus ugyanolyan fontosak, mint az anyaiak. Az apa jelenléte, gondoskodása, odafigyelése szintén érzelmi biztonságot jelent a gyerek számára.

 

Apatípusok – hagyományos apuka

• Szerinte a gyerekgondozás kizárólag az anya dolga.

• Nem tud mit kezdeni egy kisgyermekkel, nem beszél hozzá dajkanyelven

• Kb. 4-6 éves kor körül kapcsolódik be a nevelésbe.

• Inkább a fiúgyermekkel alakul ki szorosabb kapcsolata.

• A Szigort, fegyelmezést ő testesít meg.

 

Apatípusok – modern apa

 

• Már a terhesgondozáson és a szülésnél is jelen van, mindenben részt vesz.

• Segít a mindennapi gyermekgondozási teendőkben, pelenkázik, fürdet, altat, etet – mindezeket természetesnek veszi.

• Nem okoz neki problémát a kisgyermekkel való játék sem.

• Később mesét olvas neki, tanul vele, iskolába viszi.

• Besegít a házimunkában is, bár a házimunka teljeskörű megszervezés továbbra is a nő feladata marad.

 

Az anyai és apai szerepkör kiegészíti egymást

 

• A hagyományos családban az anyai és az apai szerepkör elkülönül, ugyanakkor ki is egészíti egymást.

• Az apa az erős vezető, aki ha kell fegyelmez, betartatja a szabályokat a gyerekekkel, eltartja a családot, közösségi kapcsolatokat ápol és hatékonyan szembe néz a mindennapi nehéz küzdelmekkel.

• Az anya viszont a bajtárs, az emberi értékek hordozója, az érzelmi kohézió felelőse, aki képes empátiát ébreszteni a családban.

• Ha a nő meg tud felelni ennek az emocionális, empatikus szerepnek, akkor mindenki gyengédségre, elismerésre talál a családon belül.

• Ha a férj és a gyerekek biztonságban érzik magukat a családban és jó az általános közérzetük, lehetővé teszi számukra, hogy szembenézzenek a külvilág nehézségeivel, feltöltődjenek a versengés okozta feszültségek után, amelyeket a férj a munkában, a gyermekek az iskolában élnek át.

 

A szerepkörök átalakulása

 

• A szerepkörök az átalakulás szakaszában vannak.

• A modern apák már nem akarják a szigorú fegyelmező szerepét játszani.

• A tekintély megoszlik az anya és apa között. Már az apák is keresik a bensőséges időtöltést a gyermekükkel.

• Viszont továbbra is fontos, hogy a gyermek jelképesen el tudja magát helyezni az anyai és apai pólus között.

• Egy apa akkor is apa marad, ha babkocsi tol vagy pelenkát cserél. Egy anya akkor is anya marad, ha büntet.

 

• A szülők sosem viselkednek egyformán, akkor sem, ha ugyanazt a tevékenységet végzik. Ennek megfelelően anya/apa másképp eteti meg a gyermeket, másképp játszik vele stb.

• Ezek a különbségek később megértetik a kicsivel, hogy az apa nem pótmama, hanem egy másik szülő egyedi tulajdonságokkal.

• A gyermekek hamar felfedezik a különbséget anya és apa között, ugyanakkor már ő is egymást kiegészítő szülőnek tekinti őket.

• A családon belüli apaszerep mára teljesen átértékelődött, egyre több apa látja úgy, hogy gyermeket nevelni csapatmunka.

• Szülés előtti időszakban egyre több apa jár szülés felkészítő tanfolyamra, illetve a szüléseken is egyre többen részt vesznek.

• Szülés után pedig a csecsemőgondozásból is egyre több férfi kiveszi a részét.

• Már nem kapjuk fel a fejünket, ha bármilyen okból az apuka van gyesen a kisgyermekkel.

 

Nagyszülői szerepkörök

 

A mai nagyszülői szerepkör is jellemzően átalakulóban van. Részben a generációk önálló életvitele miatt (régebben együtt éltek a generációk)

A nagyszülőnek az unokával kapcsolatban nem szükséges viselnie a mindennapi felelősséget, hiszen arra ott van a szülő.

Nem kell nevelnie az unokát, zavartalanul élvezheti az unoka által nyújtott örömöket. Ha a helyzet miatt a nagyszülő túlterheltnek érzi magát, akkor van lehetősége, visszavonulnia.

A nagyszülői szerepkör átalakulása szintén hozzájárult az anyai- apai szerepkörök változásához.

 

Egyensúly az anyagi biztonság és a gyerekkel töltött idő között

Azok, akiknek fontos a család, nehezen viselik a munka és a magánélet egyensúlyának hiányát.

A magyar köztudatban még mindig nagyon erősen él a hagyományos családmodell. Bár az anya sok „férfiszerepet” átvett az utóbbi évtizedeben, az anyai szerepkörök nagy részét nem adta le. A családi kapcsolatokra figyelés, a gyermekek ellátása, a háztartás vezetése még mindig inkább női feladat, így a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése napjainkban a nők legnagyobb kihívása.

 

Egy dolgozó nő, ha az ő gyereke marad mindig utolsónak az óvodában, mert nem tud korábban érte menni, nem tud elég időt tölteni vele, nem tud részt venni az óvodai programokon, nem tud minden nap főzni neki  rossz anyának érzi magát és nehezen éli meg ezeket a szituációkat.

Ez az anyai szorongás, flusztráció később átterjed a család minden tagjára, ezért az anyai terhek csökkentése közös, családi feladat.

 

A kiegyensúlyozott családi élet jótékony hatást gyakorol a testi egészségre, pszichés állapotra is ,ezért sem szerencsés a munka miatt a család elhanyagolás. Ez az a közeg, ahol baj esetén a családtagok segítenek, támogatnak, valamint lazítani és regenerálódni lehet.

 

Mindemellett természetesen az anyagi biztonságot is meg kell teremteni a családban. Itt a legfontosabb, hogy ha a szülők közösen vegyék számban mit hajlandóak miért feláldozni. Nagyobb gyermek esetén már őt is be lehet vonni.

Természetesen a mindennapi élethez szükséges átlagos életszínvonalat biztosítani kell, hiszen a mindennapi anyagi gondok is feszültséget okoznak a családban. Ma már ez mindkét szülő közös feladata.

Ugyanakkor közösen eldönthető, hogy milyen vágyunkról mondunk le rövid- vagy középtávon az együtt töltött minőségi idő érdekében (pl. új autó, új konyhabútor stb.)

A férfiak életében a szülői szerep kezdetben, a másikért való felelősségvállalás azzal jár együtt, hogy ők lesznek ebben az időszakban a családfenntartók.

Változásokat generálhat családon belül az anya újra munkába állása. Eddig minden otthoni feladatot ellátott, mindenkiről gondoskodott, most viszont jobban szüksége van a férj segítségére a gyermekekkel kapcsolatos teendőkben. Ez kihatással van a házastársi kapcsolatra, ahol megszaporodhatnak a feszültségek a feladatmegosztás kapcsán

 

A családi szokások jelentősége a gyermekek életében

 

Szülői feladat közzé tartozik a gyerekek számára néhány állandó dolgot biztosítani, amíg felnőttekké nem válnak. Ez stabilitást és biztonságot jelent számukra.

Minden családban vannak hagyományok, amelyeket nem szabad minden magyarázat nélkül elhagyni.

Ha a családi hagyományokat figyelmen kívül hagyjuk, azzal csökkentjük gyermekünk érzelmi kötődését a szűk és tág családhoz.

 

Manapság a hétköznapok rendkívül felgyorsultak, kevés az idő, hogy az emberek csak egymásra figyeljenek. Emiatt erős megtartó ereje van a hagyományoknak, hiszen ezek segítenek abban, hogy egy kicsit elemelkedjünk a hétköznapoktól, és megerősítsük az összetartozást.

Az elhagyatottság érzését a gyerekek is megtapasztalják – amikor anya néha eltűnik a közelből, apa minden reggel dolgozni megy és csak este jön – és ezek a nélkülözések szorongáshoz vezethetnek. A nagy családi ünnepek a legalkalmasabbak arra, hogy eloszlassák a gyerek szorongásait.

A Mikulás és Jézuska kitalálja a gyerekek legbelső gondolatait, ami az ajándékokkal felhőtlen örömet okoz.

Azok a gyerekek, akik nem élik meg ezeket a napokat, akik túl korán szembesülnek a valósággal, azok valószínűleg egész életükben csak az ésszerű oldalát látják az ünnepeknek. Nem lesznek benne érzelmi felhangok, amelyeket a gyerekkorunkból hozunk magunkkal.

 

Konkrét esetek a tanácsadásról

 

• A másik apuka többet segít az otthoni feladatokban

Az anyai-apai szerepkörök most vannak a legaktívabban átalakulóban. Természetesen ez nem minden családban egyformán megy végbe. Sok férfi még ma is a hagyományos apai szerepeket képviseli, aminek természetesen előnyei is vannak. Fontos az okot feltárni, hogy miért nem segít az apuka pl. munkahelyi elfoglaltsága miatt, vagy kényelmi szempontokból, és ehhez mérten közös változásokat beiktatni a napi teendők felosztásában.

• 30-35 közötti férfiak elmondásuk szering még nem készek az apaságra

A mai fiatal férfiak szeretik kitolni a felelősségvállalást, ez társadalmi probléma, mivel a gyermekvállalásra is negatívan hat. Látják, hogy gyermeket vállaló barátjuk élete mennyire megváltozott és ebből ők nem kérnek egyelőre. A tanácsadáson ezen fiatalok számára közelebbről ismertetésre került a gyermekvállalás örömei, előnyei és pozitív hatásai.

Reméljük hasznosnak találta e- Előadásanyunkat!

 

 

MAZSOLA CSANA NONPROFIT KFT.

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

mazsolavedohalo@gmail.com