Családok állami támogatásai

Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

• a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa,

• a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a gyermek szülőjének hozzátartozója.

• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezményt nem veheti igénybe:

Az a személy, aki a családi pótlékot

• a gyermekotthon vezetőjeként a gyermek-otthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

• a szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

• a javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

• Kedvezményezett eltartott az a gyermek (személy), akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,

• a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

• az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, az adófizetésre kötelezett személy összevont adóalapját csökkenti.

• A két gyermeket nevelők családi adókedvezménye havonta 40.000 Ft.

• 2019-ben egy eltartott esetén havi 10 000 forint, két eltartott esetén havi 20 000 forint, három vagy annál több eltartott esetén havi 33 000 forintot jelent kedvezményezett gyermekenként.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él.

Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a családi pótlékra jogosult személy elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 15%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékát csökkentse.

A családi járulékkedvezményt csak az érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül.

Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.

A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával.

Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten.

A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

Igényelhető:

1. személyesen vagy postai úton benyújtható

• a lakóhely szerint illetékes járási hivatal ügyfélszolgálatánál, vagy

• a járási hivatal integrált ügyfélszolgálatánál (kormányablak)

• a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ha van ott ilyen).

2. elektronikus úton:

• https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

Igényléshez szükséges a „Kérelem anyasági támogatás megállapítására” című formanyomtatvány kitöltése.

Elérhető:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/index.php?r=client/view_off

Az anyasági támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.

Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A támogatás egyszeri alkalommal jár.

Nem jár anyasági támogatás:

• ha a gyermeket örökbe adják,

• a gyermek a gyámhatóság határozata alapján gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

CSALÁDI PÓTLÉK

A családi pótlék minden gyermek után a szülők számára havi rendszerességgel járó ellátás, amely két részből, nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze.

Nevelési ellátásra jogosult:

– a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

– a szülővel együtt élő házastárs;

– az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

– a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja

Nevelési ellátásra jogosult továbbá:

– a nevelőszülő

– a gyám

– az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

– a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

– a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

– a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

– a szülővel együtt élő házastárs;

– az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

– a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

– a nevelőszülő;

– a gyám;

– az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

– a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

– a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

– a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti;

– a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra:

• az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

– akinek mindkét szülője elhunyt,

– kinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

– aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

– akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

– aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban.

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra továbbá:

• ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (20, illetőleg sajátos nevelési igényű tanuló esetén 23 év) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.

A családi pótlék havi összege

– egygyermekes család esetén 12.200,- forint,

– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,

– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,

– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,

– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,

– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- forint,

– a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,

– a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.

Az összeg megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek:

azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

– aki az igénylő háztartásában él, és

– akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

• aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik

– aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy

– aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.

A kérelem postai úton, elektronikus űrlapon vagy személyesen benyújtható

– a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

– a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

– kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

– fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJKEDVEZMÉNY

Bölcsődés, óvodás és köznevelési intézményben tanuló gyermekek számára az évközbeni intézményi étkezéshez nyújtott kedvezmény.

A támogatás teljes ingyenességet, illetve 50%-os támogatást jelenthet.

Ingyenes az étkezés:

A bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek részére, ha

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

• tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

• fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el

• olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

• olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) összegének 130%-át, vagy

• nevelésbe vették.

Az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

• nevelésbe vették,

• fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyezték el.

Az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

• nevelésbe vették, vagy

• utógondozói ellátásban részesül.

50%-os mértékű normatív kedvezményt (kedvezményes, félárú étkezést) biztosítanak:

• az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

• az 1-8. évfolyamon és az azon felüli nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

• az 1-8 évfolyamon, vagy azon felül tanuló tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben.

• Az étkezést biztosító intézménynél lehet igényelni.

• Az „Igénylőlap normatív étkezési térítési díjkedvezmény igénybevételéhez” című nyomtatványt kell kitölteni , leadni és a szükséges igazolások benyújtani.

• A kedvezmény a nappali rendszerű oktatásban való részvétel befejezéséig jár.

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)

Keresetfüggő, előzetes munkavégzéshez kötött, havi pénzbeli támogatás.

Jogosult:

• A gyermeket saját háztartásában nevelő szülő (anya, apa, örökbefogadó szülő, gyám, szülővel együtt élő házastárs), ha biztosított, vagy a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

A GYED írásban a munkáltatónál, illetőleg egyéni vállalkozó, őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, a fővárosban és Pest megyében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál kell benyújtani.

A GYED iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a munkáltatónál kell benyújtani.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató az illetékes járási hivatalhoz – regisztrációt követően – elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű elektronikus nyomtatványon.

A GYED a figyelembe vehető jövedelem naptári napi alapjának 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a.

• Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

• A GYED-ből fizetendő személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék terhére a családi kedvezmény igénybe vehető.

A GYED legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig jár. Ikergyermekek esetén további egy évvel meghosszabbodik a folyósítás.

A szülő 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

Nem jár GYED:

• a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (kivéve: táppénz, CSED, GYED, GYES, GYET, álláskeresési járadék és segély, vállalkozói és munkanélküli járadék, valamint álláskeresést ösztönző juttatás),

• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,

• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a szülő újra munkába áll,

• a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárás büntetését tölti.

GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ SZABADSÁG

A munkavállaló 16 éven aluli gyermeke(i) után járó fizetett szabadság az alapszabadság mellett.

Jogosult:

Minden munkaviszonyban álló szülő. Szülőnek számít:

• a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

• aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

• a gyám,

• a nevelőszülő és a helyettes szülő.

A munkáltatónál nyilatkozat kitöltésével igényelhető.

Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 nap pótszabadság illeti meg mindkét szülőt. A pótszabadság fogyatékossággal élő/tartósan beteg gyermekenként további két munkanappal nő.

GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ

A munkavállaló szülőnek 12 éven aluli gyermeke betegsége időtartama alatt járó ellátás.

Jogosult:

Minden munkaviszonyban álló szülőt megilleti, aki beteg gyermekét otthon vagy kórházban felügyeli.

Az ellátások tekintetében szülőnek minősül:

• a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,

• a szülővel együtt élő házastárs,

• a nevelőszülő,

• a helyettes szülő,

• a gyám, továbbá

• az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket kívánja örökbefogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatalához, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalához kell benyújtani.

A gyermekápolási táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának

• hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,

• ötven százaléka

• két évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,

• a szülő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt abban az esetben,

ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Az egy napra járó összeg nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét (8.500,- Ft).

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.

• Az 1-3 éves gyermek után évenként és gyermekenként 84 naptári nap;

• A 3-6 éves gyermek után évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;

• A 6-12 éves gyermek után évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

• Több gyermek egy idejű betegsége esetén ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.

• Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

Olyan jogosultság, amely a család jövedelmi helyzete alapján természetbeni ellátásokat, kedvezményeket biztosít.

1. Abban a családban igényelhető, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át és:

• a szülő, illetve más törvényes képviselő egyedülálló,

• ahol a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy

• a gyermek elmúlt 18 éves és még tanul.

2. Az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át és a vagyonuk értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

3. Jogosult a családbafogadó gyám. A jogosultságról a jegyző dönt.

A bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely (ahol életvitelszerűen tartózkodik) polgármesteri hivatalánál lehet igényelni a „Kérelem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításához” című formanyomtatvány benyújtásával.

Természetben nyújtott támogatások:

• évente két alkalommal 5 800 Ft Erzsébet-utalvány formájában: készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható;

• általános iskolás gyermekek esetében ingyenes tankönyv és étkezés;

• középiskolás gyermekeknél ingyenes tankönyv és 50 % étkezési hozzájárulás;

• felsőoktatásba való jelentkezésnél többletpontok.

• Családbafogadó gyám esetén havi pénzbeli ellátás, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a.

A támogatás kapható a rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontjától, azaz a kérelem benyújtásának napjától 1 évig. Az újabb jogosultságot a lejárat előtt három hónappal újra kell kérvényezni.

GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS (GYET)

Nagycsaládosok számára, a legkisebb gyermek 3-8 éves koráig havonta járó támogatás.

Az a szülő vagy gyám jogosult rá, aki háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

Igényelhető:

1. személyesen vagy postai úton benyújtható az illetékes kormányhivatalnál, kormányablakoknál, illetve a kérelmező munkahelyén;

2. elektronikus úton itt: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/index.php?r=client/create_gyet_off

A GYET havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a gyermekek száma három alá csökken.

Nem jár a GYET:

Amikor a szülő:

• rendszeres pénzellátásban részesül,

• olyan gyermek után igényli a GYET-et, akit törvény szerint ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,

• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés miatt büntetését tölti.

Munkavégzés GYET mellett

• Heti 30 órát meg nem haladó időtartamban vagy korlátozás nélkül otthon.

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS

Jogosult:

– a szülő, a gyám, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban

– a gyermek 3. életévének betöltéséig.

• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig.

• a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig.

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult az ellátásra, ha

– a gyermek az első életévét betöltötte,

– a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

– a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és

– a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

– ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és

– a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Egy gyermek esetén a támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

Ikergyermekek esetén a támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

• Az ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél koráig nem folytathat. A gyermek fél éves korának betöltését követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni. A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozást segítő ellátás mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

• A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, vagy otthonában időkorlátozás nélkül.

Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozást segítő ellátásának havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Az ellátás iránti kérelmet

– a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

– a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen lehet benyújtani.

Elektronikus úton itt: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu lehet benyújtani.

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására.

Az alapösszegű ápolási díj összege 31.000 Ft, a fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-val, a kiemelt ápolási díj 180%-val.

Az ellátásban részesülő személy, a gyermekgondozást segítő ellátás és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.

TANKÖNYVTÁMOGATÁS

A köznevelésben részt vevő gyermekek ingyenes tankönyvhöz juttatása.

A 2017/2018. tanévtől kezdve ingyenes tankönyvre jogosultak az általános iskola valamennyi évfolyamának (1-8. évfolyam), valamint a középiskola első évfolyamának tanulói (9. évfolyam). Ezen kívül az összes többi évfolyamban a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre, ha a gyermek

• tartósan beteg,

• a szakértői bizottság véleménye alapján fogyatékosnak vagy halmozottan fogyatékosnak minősül,

• három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

• nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

• gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vették vagy utógondozói ellátásban részesül.

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED)

A szülési szabadság idejére járó, keresetfüggő, előzetes munkavégzéshez, illetve biztosítási jogviszonyhoz kötött havi pénzbeli támogatás.

Jogosult:

Az az édesanya, aki a gyermeke születését megelőzően két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt és akinek a gyermeke

• a biztosítási idő alatt, vagy

• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy

• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.

Az édesanya helyett jogosult lehet

• az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a gyermek gondozásba vételének napjától),

• az a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza (a gyám kirendelésének napjától),

• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha az anya az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól az anya egészségi állapotának fennállásáig),

Továbbá:

• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha az anya meghal

(az elhalálozás napjától),

•  az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,

ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi

•  szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a

•  háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson

feltüntetett naptól  az egészségi állapot fennállásáig),

•  az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,

ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az elhalálozás napjától),

• az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal

nevelésbe (a gyermek gondozásba vételének napjától), amennyiben a fentebb meghatározott feltételek bármelyikének bekövetkezése

napján az édesanyára vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

A CSED iránti kérelmet:

• a munkáltatónál kell előterjeszteni,

• ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a volt munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál kell benyújtani,

• egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál nyújthatja be kérelmét.

• A CSED összege az igénylést megelőző jövedelem (ún. naptári napi alap) 70%-a. A csecsemőgondozási díj alapjául szolgáló jövedelmet elsősorban a táppénzszabályok szerint állapítják meg.

• Az összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, ebből a megjelölt adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget levonják.

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (24 hétre) jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig, kivéve a koraszülött gyermekek esetében.

BABAVÁRÓ TÁMOGATÁS (Babaváró hitel)

A fiatal házasok 10 millió forintos, kamatmentes személyi kölcsönre jogosultak 2019. július 1-től.

A hitel 2022. december 31-ig igényelhető.

A kormányrendelet minden olyan házaspár számára biztosítja a babaváró támogatást, ahol a feleség 18-40 év közötti életkorú.

A babaváró támogatás keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Nem kell elszámolni sem a kincstár, sem a hitelező bank felé.

A babaváró hitel kamatmentességének a feltétele legalább egy gyermek vállalása. Ha nem születik öt éven belül gyermek, az összes felvett kamattámogatást vissza kell fizetni egy összegben.

Feltételei:

1.) A babváró hitel 2019.07.01 és 2021.12.31. között igényelhető a bankoknál.

2.) A babaváró hitelt kizárólag házaspárok igényelhetik.

3.) A házaspároknak együttes igénylőként kell benyújtaniuk a kérelmet.

4.) Legalább az egyik félnek első házasnak kell lennie, ha a másik fel legalább egy gyermeket nevel – a másik fél lehet elvált.

5.) A feleség 18 és 40 év közötti életkorú.

6.) Mindkét házastárs magyarországi lakcímmel rendelkezik.

7.) Az igényléskor az igénylő házastársak közül legalább egyiknek hároméves, folyamatos TB biztosítotti jogviszonya van.

8.) Egyik fél sem büntetett előéletű.

9.) Egyik igénylőnek sincs a NAV felé tartozása.

10.) Egyik fél sem szerepel a negatív KHR listán.

11.) Mindkét igénylő magyar állampolgár.

12.) Nem áll fent olyan „nyilvánvaló körülmény”, amely a gyermekvállalást lehetetlenné teszi.

A babaváró hitelt a bankoknál lehet igényelni, és a bankok folyósítják.

A hiteligénylőnek a bank felé csak a tőketartozást kell fizetnie, a kamatot az állam fizeti.

A házaspárok hitelképességét a bankok fogják vizsgálni, és 10 napon belül kötelesek elbírálni a hitelkérelmet.

Ha a hitelkérelmet a bankok elutasítják, náluk lehet fellebbezni.

Hitel kondíciók:

• Egy összegben, forintban folyósítják

• Havonta kell törleszteni

• Futamidő legfeljebb 20 év

• Havi törlesztőrészlet összege maximum 50.000 Ft

• Nincs hitelbírálati díj

• Nincs hitelfolyósítási díj

• Nincs előtörlesztési díj

• A kincstár felé kezességvállalási díjat kell fizetni, összege a fennálló tőketartozás 0,5%-a évente.

Hitel visszafizetése:

Ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

• Az igénylés után 5 éven belül nem születik legalább egy gyermek

• Egyik igénylő sem neveli a saját háztartásában a támogatott kiskorú gyereket

• Egyik igénylő sem rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY (CSOK)

A CSOK vissza nem térítendő állami támogatás, amely az otthonteremtést segíti.

A CSOK-ot a meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló szülők, életkoruktól függetlenül igényelhetik lakás építésére, vásárlására vagy bővítésére.

Előre vállalt gyermek után is igénybe vehetik a házaspárok, akik közül legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie.

A CSOK iránti kérelmet hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) lehet benyújtani.

Jogosultsági feltételek:

– Büntetlen előélet

– annak igazolása, hogy az igénylőt az elmúlt 5 évben nem kötelezték jogosulatlanul igénybevett CSOK vagy „szocpol kedvezmény” visszafizetésére;

– a támogatott ingatlanra lakásbiztosítás kötése;

– köztartozás-mentesség;

– 1 és 2 gyermek esetén 180 napos folyamatos TB jogviszony (legfeljebb 30 nap megszakítással), kivéve, ha az igénylő ápolási díjban részesül.;

– 3, vagy több gyermek és új lakás építése/vásárlása esetén 2 éves folyamatos TB jogviszony (legfeljebb 30 nap megszakítással), melyből az igénylést megelőző 180 napban kizárólag keresőtevékenység fogadható el, kivéve, ha az igénylő ápolási díjban részesül.

Gyermeknek minősül az igénylővel közös háztartásban élő:

• magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően;

• aki az igénylő eltartottja és a 25. életévét még nem töltötte be;

• vagy a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

Új lakásnak számít:

• a 2008. július 1-jénél nem régebbi építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező (félkész) ingatlan felépítése,

• még fel nem épített ingatlan, amelyet gazdálkodó szervezet épít első ízben magánszemély részére történő értékesítésre,

• az olyan kész, már felépült ingatlan, amely 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkezik, és amelyet az építő gazdálkodó szervezet első ízben magánszemély számára értékesít.

Az igénylés menete:

• Bevezetésre került a nyilatkozati elv, mint főszabály, vagyis elegendő az ügyfélnek csak nyilatkoznia arról, hogy a szükséges feltételek az ő esetében fennállnak

A nyilatkozaton túl a legfontosabb, ténylegesen bemutatandó dokumentumok:

• személyi igazolvány

• lakcímkártya

• OEP TB jogviszony igazolás, VAGY külföldi TB szerv igazolása és hiteles magyar nyelvű fordítása

• adóigazolvány

• adásvételi szerződés (lakásvásárlás esetén)

• a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatait feltüntető visszaigazolás, kivitelezési dokumentáció (építkezés esetén)

• építőközösségi szerződés (társasházépítés esetén)

• várandósgondozási könyv (magzat utáni igénylés esetén)

A kérelmet új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül, új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

• A támogatási szerződés megkötésének feltétele új lakás építése esetén, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.

• A támogatás igénybevételének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a hitelintézeteknek a befogadástól számítva lakásvásárlás esetén 30, építkezés esetén 60 napon belül el kell bírálniuk a kérelmeket.

Lakásvásárlás esetén a támogatást egy összegben folyósítja a bank, még akkor is, ha az új lakás vásárlására a használatbavételi engedély kiadása előtt került sor.

Új lakás építésekor a folyósítás a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.

A bekerülési költség legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni, ezzel lehet elindítani a hitelintézetnél a folyósítást.

Lakásvásárlás esetén a támogatást egy összegben folyósítja a bank, még akkor is, ha az új lakás vásárlására a használatbavételi engedély kiadása előtt került sor.

Új lakás építésekor a folyósítás a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.

A bekerülési költség legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni, ezzel lehet elindítani a hitelintézetnél a folyósítást.

Külföldről hazatérők CSOK igénylésének könnyítése:

A külföldön tartózkodó magyarok hazatérésének hatékonyabb ösztönzése és támogatása érdekében ezért az igényléskor elegendő csak a külföldön szerzett társadalombiztosítási jogviszonyt igazolniuk, valamint nyilatkozatban vállalniuk, hogy az építkezés befejezése/az újabb ingatlanba való beköltözés után 180 napon belül belföldi TB-jogviszonyt is létesítenek.

A kellő jövedelemmel, önerővel nem rendelkező fiatalok, amennyiben nem bizonyulnak hitelképesnek, a CSOK-ot sem kaphatják meg, így nincs esélyük önálló otthonuk megteremtésére. Ebben segítség lehet a szülő (vagy más közeli hozzátartozó) adóstársként való bevonása lehetőségének megteremtése.

Az ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében az igénylő akkor sem esik el a kamattámogatástól, amennyiben a kamattámogatott kölcsön folyósítását követően 6 hónapon belül a kölcsön felhasználását önhibájából nem kezdi meg. Ez a szabály a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó.

2018. December 1.-től:

Új lakás építése vagy bővítése esetén a 2 gyermekes családok is igényelhetnek 10 millió forintos kedvezményes CSOK kölcsönt, míg a 3 gyermekesek által kérhető összeg 15 millió forintra emelkedik.

Változások 2019. július 1-jét követően:

• A 35 millió Ft-nál nagyobb értékű használt ingatlanok vásárlásához is igényelhető a CSOK.

• A CSOK mellett felvehető, legfeljebb 3%-os kamatozású, 2 gyermekre 10 millió, 3 gyermektől 15 millió forint összegű kedvezményes hitelt nemcsak új, hanem használt lakás vásárlására is fel lehet venni.

• Használt lakás másik használt lakásra való, 5 éven belüli cseréje esetén is mód van a meglévő lakásra felvett CSOK letétbe helyezésére és az újabb ingatlanra való átjegyzésére (ha annak értéke a meglévő lakásét meghaladja).

• •Amennyiben a CSOK-ból épített/vásárolt lakást 10 éven belül másikra cserélik, a korábban felvett támogatás összegét újabb lakás építése esetén 3 évre, vásárlása esetén 1 évre a kincstárnál letétbe kell helyezni, ami egyszer meghosszabbítható. A letétbe helyezés időtartamának meghosszabbítási lehetősége 1 évről 2 évre nő.

• Lakásépítéskor a telken meglévő épületet csak a talajszintig kell visszabontani, az új lakóépület a meghagyott alapra ráépíthető.

• •Az azonos kibocsátó által kiállított, 2 millió Ft-ot meghaladó ÁFA-tartalmú építőanyag-vásárlásról szóló számlák kapcsán nem kell külön szerződést bemutatni a hitelintézetnek.

• •A többgyermekeseknek járó kamattámogatott kölcsön, amennyiben generálkivitelezővel építtetnek, már az építkezés megkezdése után folyósítható, de kamattámogatás nélkül (piaci kamattal); az építkezés befejezése után már az alacsonyabb kamatszinten lehetséges a törlesztés.

• http://www.csalad.hu/cikk/csok

• https://csaladokeve.hu/intezkedesek

• https://bank360.hu/babavaro-hitel