Női/férfi esélyegyenlőség a társadalomban

Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.

EFOP-1.2.1-15-2016-01010

„Harmonikus családi élet – Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

Tartalomjegyzék

• Esélyegyenlőségi szakpolitika

• A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai

• Nemek közti esélyegyenlőség az Európai Unió egyes országaiban

• Megoldások keresése az esélyegyenlőtlenség leküzdésére

• Feminizmus

Az esélyegyenlőség fogalma

„Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy nem elég kinyilatkoztatni, hogy mindenki egyenlő, hanem biztosítani is kell ennek az egyenlőségnek az ésszerű feltételeit.„

Esélyegyenlőségi szakpolitika

Magyarország Alaptörvénye,

Szabadság és felelősség c. fejezetének

XV. cikke kimondja:

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy  társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

Hol tartunk a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósításában?
A legfontosabb és legalapvetőbb esélyegyenlőségi jogok a 20. században már a nőket is megilleték, melyek a mai generációnak már teljesen természetes, mint például:

– Tanuláshoz való jog: a lányoknak az érettségit csupán 1883-tól engedélyezik.

• Szavazati jog: 1919. évtől szavazhatnak a nők Magyarországon.

Az elmúlt 100-150 év számos területen nagy fordulatot jelentett a nők számára. Azonban a történelem egészéhez viszonyított viszonylagos gyors változások miatt még a mai napig számos területen burkoltan vagy kevésbe burkoltan nem biztosított a nők esélyegyenlősége.

Ezen e-tananyagban a nőket érintő a ma legaktuálisabb és legfontosabb társadalmi esélyegyenlőségi kérdéseket elemezzük és mutatjuk be.

A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai

A gyermekvállalás miatt a nőket nem érheti hátrány, sem a terhesség, sem az azt követő időszak alatt.

Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez

A terhesség közlése után a munkavállalónak fel kell mérnie az egészségre káros hatásokat, amelyek hatással vannak a terhes nőre a munkavégzés során. (pl. vegyi anyagok, cipekedés, sugárzás stb.)

A megváltozott helyzethez kell igazítani a munkaórák számát és a munkakörülményeket.

Amennyiben ez nem lehetséges, a kismama állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a kismamának, vagy fizetett szabadságra kell küldeni a várandós munkavállalót.

Az éjszakai munka tilalma

• A nők nem végezhetnek éjszakai munkát a terhesség alatt és az azt követő időszakban.

• Azokat a nőket, akik általában éjszakai munkát végeznek, nappali munkára kell beosztani.

• Ha ez nem megoldható, akkor a kismama állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, vagy fizetett szabadságra kell küldeni a várandós munkavállalót.

Szülési szabadsághoz való jog

• Minden terhes nőt megillet 24 hét, egybefüggő szülési szabadság, melyből 4 hét a várható szülés időpontja elé kell, hogy essen (ettől azonba a Felek közös megegyezéssel eltérhetnek)

• Ha a szabadság ideje alatt a Munkáltatónál általános fizetésemelés történik, az emelést a terhes munkavállalónak is kötelező megadni.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult gyermeke 3. életévének betöltéséig – a gyermek gondozása céljából.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a törvény erejénél fogva megilleti, annak igénybevételéhez elegendő egy erre irányuló írásbeli nyilatkozat.

A terhesség alatti vizsgálatokhoz való jog

• Ha bizonyos vizsgálatokat csak munkaidőben lehet végezni, a munkáltatónak kötelező biztosítani a lehetőséget, hogy a várandós munkavállaló részt vehessen a vizsgálatokon bérveszteség nélkül.

Elbocsátási tilalom

• A terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig, illetve a gyermek 3 éves koráig járó fizetés nélküli szabadság alatt munkáltatói felmondással a munkavállaló nem bocsátható el.

• Ha ez idő alatt megszűnik a kismama munkaköre, a munkáltató köteles másik munkakört felajánlani a kismamának.

Statisztikák

• A nőket minden korcsoportban nagyobb arányban fenyegeti a szegénység:

• 2005-ös adatok alapján a 18 éven felüli nők 16%-a, míg a 18 éven felüli férfiak 14%-a számít szegénységben élőnek.

• A 65 év feletti korosztályban is nagyobb arányban számítanak szegénynek a nők, náluk az arány 21%, szemben a férfiak 16%-ával.

Nagyobb a szegénység kockázata az alábbi csoportok esetén a nőknél, mint a férfiaknál:

• Gyermeküket egyedül nevelő anyák

• Idősebb nők

• Bevándorlók nőtagjai

• Etnikai kisebbségek nőtagjai

• Fogyatékkal élő nők

• Tartósan munkanélküli nők

• Vidéken élő nők.

• A tagállamok nyugdíjrendszerei nem mindig alkalmazkodnak a nők igényeihez, annak ellenére, hogy a nők a 65 év feletti korosztály 60%-át, a 75 év feletti korosztály kb. 2/3-át teszik ki.

• A nyugdíjrendszerek adottságaikból adódóan tovább viszik a munkaerőpiacon fennálló bérkülönbségeket. (A férfiak bizonyítottan többet keresnek ugyanazzal a munkával, mint a nők.)

• A 65 év fölötti korosztály tekintetében 2-15 százalékpont különbség van a jövedelem tekintetében a férfiak és nők között.

• Különbség van a nők és férfiak nyugdíjjogosultsága között is az egyes tagállamokon belül.

• Ezekből következik, hogy az idősebb nőket nagyobb arányban fenyegeti a szegénység.

Nemek közti egyenlőség az európai unió egyes országaiban

• Egy 2015. évi kutatás szerint Finnországban, Svédországban és Franciaországban ül a legtöbb nő a parlamentben, minisztériumban és önkormányzatoknál.

• Míg Magyarországon, Szlovákiában és Cipruson a legkevesebb.

•  Magyarországon csupán a parlamenti képviselők 9,7%-a nő (2015. évi adat)

• Az EU-nak hét olyan tagállama van, ahol a parlamentben ülő képviselők több, mint 40%-a nő: Belgium, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandi, Svédország.

• Az EU legnagyobb vállalatainak vezetésében csupán 7% a nők aránya;

• Az EU tagállamaiban általában a férfiak rendelkeznek több szabadidővel, ők sportolnak többet, járnak szórakozni és kulturális programokra, kivétel: Finnország, Dánia és Magyarország!!!!

• Az EU-ban a nők az átlagos órabéreket tekintve 16,2%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak

• Magyarországon a nemek közötti bérkülönbség átlagosan 14%

Forrás: Európai Bizottság adatai 2018.

A Skandináv országok élen járnak a nők és a férfiak esélyegyenlőségének megteremtésében.

Svédország 2 fő célt tűzött ki maga elé:

1.) nők és férfiak egyenlő megoszlásának biztosítása az élet minden területén, pl. az oktatás, foglalkoztatás, szabadidős tevékenységek és hatalmi pozíciók szempontjából.

2.) nők és a férfiak képességeinek, tapasztalatainak és értékeinek felhasználása, és a társadalom minden területén történő kamatoztatása.

A férfiak aránya a gyermekgondozás területén egyes EU országokban:

• Dánia 14%

• Svédország: 5%

• Nagy-Britannia: 2%

• Spanyolország: kevesebb, mint 1%

• Magyarország: kevesebb, mint 1%.

Megoldások keresése az egyenlőtlenség megszüntetésére

• Mind az Európai Unió, mind Magyarország arra törekszik, hogy megteremtse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget.

• Olyan szakpolitikák kerülnek kidolgozásra, amelyek összekötik a nemek közötti szakadékokat és ténylegesen hozzájárulnak az esélyegyenlőtlenségek leküzdéséhez.

Európai Bizottság fő stratégiai 2016-2019 között a nemek közötti esélyegyenlőségért:

• Nők munkaerőpiaci jelenlétének növelése

• Nemek közötti bér és nyugdíjkülönbség csökkentése

• Nők és férfiak esélyegyenlősége a döntéshozatalban

• Harc a nemi alapú erőszak ellen

• Nők jogainak az elősegítése az egész világban

A különleges tényezők, melyek bevezetésével a nők megfelelő nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot:

• Nők és férfiak nyugdíjkorhatárának egységesítése

• Családi gondozási időszak figyelembevétele

• A válás esetén nyújtott ellátás

• Özvegyi nyugdíj

• Garantált minimálnyugdíj bevezetése.

  Izlandon az apák is otthon maradhatnak újszülött gyermekükkel több hónapot, melyet az apák jelentős hányada (90%) ki is használ. Magyarországon sajnos több gyermek vállalása esetén derékba is törhet a nők karrierje.

• Innovatívabb képzések szükséges a nők újbóli munkába állásához és/vagy vállalkozóvá válásukhoz, mely távoktatás formájában is végezhető legyen.

• Atipikus foglalkoztatási formák, rugalmas munkavégzési lehetőségek, kreatív munkaerőpiaci megoldások a nők számára kisgyermek, vagy idős családtag gondozása esetére.

FEMINIZMUS

Jelentése:

A nők egyenjogúságáért küzdő mozgalom.

• A feminizmus fő célja az egyenjogúság, de ma már több területre is kiterjed.

• Ma inkább már egy társadalmi programnak tekinthető, amely elítéli az elnyomást és küzd ellene.

• Nem csak a nemi esélyegyenlőséget hirdeti, hanem a toleranciát, egyenlőséget, demokráciát, elfogadást.

A feminizmusról sokan azt hiszik, hogy férfiellenes és anyaság-ellenes.

Mindez azonban távol áll a valóságtól, a feministák:

• Nem gyűlölik a férfiakat

• Nem akarnak olyanok lenni, mint a férfiak

• Nem gondolják azt, hogy a nőknek nem kell szülniük

• Nem agresszívak és erőszakosak

• A feministák is hisznek a házasságban

• Nem abortuszpártiak

• A feminizmusnak nem az a célja, hogy a nők uralkodjanak a férfiak felett.

• A feministák nem akarják elnyomni a férfiakat

• A feministák szerint férfi és nő NEM EGYFORMA, hanem EGYENLŐ!

Tanácsadásokon felmerült további kérdések

Szakértői megjegyzés: A női-férfi esélyegyenlőség a társadalomban számos tanácsadáson, projekt eseményen felmerült, még ott is, ahol nem ez volt a fő téma. Általánosságban elmondható, hogy a burkolt esélyegyenlőségi különbségek nők és férfiak között az élet számos területén megjelenik pl. munkahelyek, családi élet, háztartásvezetés, szórakozás stb.

Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő problémákat, kérdéseket mutatjuk be, melyek a mai társadalomra jellemző női-férfi esélyegyenlőségi kérdésekhez kapcsolódnak.

• Probléma: Egy férfias szakmában dolgozó női munkavállalónak nap, mint nap meg kellett küzdeni férfi kollégái előítéletes megjegyzéseivel, mely idővel negatívan hatott hangulatára, munkavégzésére, így folyamatos hátrányban került férfi munkatársaival szemben.

• Szakértői válasz: Először is a Munkáltató hozzáállás dicsérendő, hogy egy férfias ágazatban nőt is alkalmazott, azonban a probléma amiatt jelentkezett, mert erre a munkatársak felkészítése nem történt meg, nem történt érzékenyítés. A Munkáltatónak saját szemléletváltásával párhuzamosan ugyanúgy kötelessége a szervezet dolgozóinak továbbképzése, érzékenyítése az esélyegyenlőség területén. Ebben az esetben érdemes Munkáltatónknak jelezni a problémát és közösen megoldást keresni arra, hogy emiatt ne kerüljön sor munkahelyváltásra. Javasolt valamennyi munkavállaló esélyegyenlőségi továbbképzése.  

• Probléma: Egy középkorú női résztvevő arról beszélt, hogy párjával egyenlőtlenül oszlanak meg az otthoni teendők. Mindketten 8 órás munkakörben dolgoznak, azonban a háztartásvezetés teljes egészében a nő feladata, a férfi nem hajlandó segíteni neki, hiszen az „Apja sem végzett soha házimunkát”. Társasházban élnek, így a napi teendők kizárólag a lakás rendbentartása, bevásárlás és főzés, melyet teljes egészében a nő végez. Kettőjük között egyre feszültebb a légkör az egyenlőtlen munkamegosztás miatt.  

• Szakértői válasz: A nemek közötti esélyegyenlőségnek is az egyik alapszíntere a család. Fontos, hogy egy családon belül hogyan érvényesülnek a nemek közötti esélyegyenlőségek, hiszen tudat alatt ezt vetítjük majd ki az egész világra, illetve gyermekeinknek is ezt adjuk tovább.  Az előző generációra valóban az volt a jellemző, hogy a háztartást teljes egészében a nők látták el, ekkor azonban még a kenyérkeresők a férfiak voltak. Ha egy család munkamegosztása alapján mindkét fél teljes állású munkával rendelkezik, akkor családon belül úgy valósul meg a nemek közötti esélyegyenlőség, ha a férfi is kiveszi részét az otthoni teendőkből. Ez szemléletbeli változást követel a férfi részéről, ami sokszor nem könnyű. A személetváltáshoz egyéniséghez igazított módszerek javasoltak, mely lehet az érvekkel való meggyőzés, a többlépcsős módszer (pl. először csak arra kérem meg, hogy hazafele vegyen kenyeret stb.), közelálló családok életvitelének áttekintése, vacsorafőzés közös programmá alakítása, vagy akár közösen vegyenek részt tanácsadáson stb.

• Probléma: A tanácsadáson részt vevő fiatal férfi arról számolt be, hogy felesége szigorú munkarendje miatt mindig ő viszi és ő hozza gyermeküket az óvodából. Számára ez nem jelent problémát, azonban más szülőktől, anyukáktól már nem egyszer kapott ezért egész családjuk negatív kritikát, melyek miatt már kezdi magát kényelmetlenül érezi.

• Szakértői válasz: A jelen probléma a nemek közötti esélyegyenlőség egyéni és női felelősségvállalására mutat rá. Hiszen hogy várjuk el mi nők a társadalmi esélyegyenlőségünket, ha bennünk sem ez a kép él? Ha mi magunk szerint is egy kisgyermek körüli teendőket kizárólag az anya láthatja el. Egy hosszú családi életciklusban természetesen adódnak olyan időszakok, amikor a nőknek kell jobban helyt állni a munkahelyükön karrierjük előlendítése érdekében. Épp erről szól az esélyegyenlőség, hogy ezt mi nők is megtehetjük. A férj hozzáállása és a család feladatmegosztása példaértékű. Jelen esetben javasoltam, hogy a férj beszéljen elismerően felesége munkavégzéséről és sikereiről, és emelje ki ezek menyi előnyt jelentenek az egész családjuk számára. Nem kizárt, hogy hamarosan követőik akadnak a kis közösségükben…

Reméljük hasznosnak találta
e-Előadásanyagunkat!!!!

Bővebb információ/kapcsolat:
MAZSOLA CSANA NONPROFIT KFT.
EFOP-1.2.1.-15-2016-01010
Email: mazsolavedohalo@gmail.com
Tel.: 06-70-703-7912