Család és a munka

Tartalomjegyzék

• A munka és magánélet kapcsolatának új megközelítése – A Coleman-modell

• Család és munka összehangolása a férfiak esetén

• Család és munka összehangolása a nők esetén

• Lehetőségek a munka és magánélet összehangolására

• Munka-magánélet egyensúly

• Párkapcsolati konfliktusok

 

Munka-magánélet egyensúly

A munka-magánélet egyensúlya, harmóniája nélkül elképzelhetetlen a teljes, aktív, egészséges élet, a diszharmónia stresszes mentális állapothoz, burn-out szindrómához (kiégéshez) vezet a kiegyensúlyozott, egyenletes teljesítmény helyett.
Mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak törekedni kell a tudatosságra, a nyílt kommunikációra és a az egyéni, családi és szervezeti szerepek összehangolására.

 

A gyermekvállalás és a munka kapcsolata

• A család olyan dinamikus egység, amely folyamatosan változik és bizonyos fejlődési szakaszokon megy keresztül.

• A család életében a legnagyobb változást az első gyermek születése jelenti, amely több területre is hatással van.

• A gyermekvállalás a nők munkájára is kihatással van, hiszen bizonyos időre kiesnek a munka világából.

• Viszont a családok már nem engedhetik meg maguknak, hogy az édesanya a GYES letelte után is otthon maradjon és csak a házi munkával és gyermekeivel foglalkozzon.

• Így aztán a munkahelyi és otthoni teendők mellett egyre kevesebb időt szánunk gyermekeinkre.

 

 

A minőségi idő fontossága

 

Egyes tevékenységekről le kell tudni mondanunk, ha minőségi időt szeretnénk gyermekeinkre tartalékolni. A minőségi idő a gyerekek számára azt fejezik ki, hogy fontos vagy nekem és nagyon szeretlek. Törekedjünk egy olyan fontossági sorrend betartására, amelyben gyermekünk előnyt élvez.

Tulajdonképpen nem maga a tevékenység számít, hanem a puszta együttlét, melyben gyermekünk osztatlan figyelmünket élvezi. Persze nem könnyű ezt mindig beiktatni napirendünkbe, de megfelelő szervezéssel könnyen bekerülhet a napi rutinba sőt akár szokásunkká is válhat. Több gyermek esetén minden gyermekünkre kell időt szakítanunk, amikor csak és kizárólag vele foglalkozunk.

 

 

A magyarországi helyzet

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a nők nagyon kis része vonul ki véglegesen a munkaerőpiacról gyermekszülés után, vagy marad eleve távol a piactól, hogy egész életét a gyermeknevelésnek és a háztartásnak szentelje.

A munkából való kimaradás optimális hosszát a munka és az otthonlét értékének viszonya mozgatja. Az előbbi függ a bértől, a gyermekelhelyezés költségeitől, valamint attól, hogy a szülők hogyan értékelik az intézményi elhelyezés hatását a gyermek kognitív és érzelmi fejlődésére. Az utóbbi függ a gyermektámogatás mértékétől, a háztartási termelés értékétől, a megnövekvő szabadidő hasznától, valamint az otthoni gondoskodáshoz társított hasznosságtól.

 

 

Család és munka összehangolása  a nők esetén

 

• A gyermek születése után nagyrészt még mindig az anyuka megy GYES-re a babával. A munkába való visszatérés esetén viszont segítség nélkül nehezen boldogulhat a család.

• Az anyukák nagy része úgy gondolja a külső nyomások miatt, hogy segítség nélkül szeretné gyermekét felnevelni. Viszont ha az anyagi helyzet miatt sietőssé válik az újbóli munkába állás, a segítségkérés elkerülhetetlen, ilyenkor tudatosulnia kell az anyukákban, hogy az nem számít bűnnek.

 

Ebben az esetben az alábbi személyek/intézmények nyújthatnak segítséget:

 

• A nagyszülők segítsége a legkézenfekvőbb, hiszen a szülőknek nem jelent költséget, másrészről a nagyszülők imádnak unokáikkal sok időt tölteni, nem lesz számukra teher a felügyelet.

 

• Másik lehetőség egy bébiszitter alkalmazása, viszont ebben az esetben fontos, hogy elegendő időt fordítsunk arra, hogy megtaláljuk gyermekünk mellé a megfelelő személyt.

 

 

• Az alkalomszerű bejárónő nem a gyerekek felügyeletében, sokkal inkább a lakás tisztán tartásában nyújthat segítséget.

 

• Ma már egyre több bölcsőde és családi napközi működik, melyek az anyuka újbóli munkába állása esetén egész nap vigyáznak gyermekeinkre.

 

A család és munka olykor nehezen összeegyeztethető, így indokolt egy fontossági sorrend felállítása a mindennapokra, ahol az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

• A legfontosabb, hogy a gyermek alapvető szükségletei ki legyenek elégítve, például etetés, pelenkázás.

• A mindennapi teendők elvégzésénél vegyük figyelembe, hogy a gyermek ellátása a legfőbb feladat, így a rendetlenség vagy a mosatlanok felhalmozódása gyakori lehet, de ez egyáltalán nem probléma.

Ha a munkát otthonról végezzük, fontos, hogy olyan időpontban tegyük azt, amikor a gyerek alszik, elfoglalja magát, nem igényel 100%-os figyelmet

 

Család és munka összehangolása  a férfiak esetén

 

A munka-család konfliktus, illetve ennek feloldása és az egyensúly megteremtése egy egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma, azonban szinte kizárólag a dolgozó nők helyzetére fókuszálva.

Ezzel szemben a férfiak sem mentesülnek a két életterület összeegyeztetésének nehézségei alól.

 

Területek, ahol a férfiak segíthetnek a család körüli teendőkben:

Nagyobb rész vállalása a gyermeknevelésben:

• Esti fürdetés átvállalása

• Esti mese olvasása

• Reggeli elkészítése a gyerekeknek

• Ő viheti óvodába a gyerekeket vagy ő hozhatja el

• Ő viheti különböző foglalkozásokra a gyerekeket, például úszásra, nyelvórákra, táncórára stb.

Nagyobb rész vállalása a háztartás körüli teendőkben:

• Bevásárlás elvégzése

• Segítségnyújtás a mindennapi teendőkben, például mosogatás, porszívózás, rendrakás

• Segítség a mosásban, teregetésben

Ház körüli teendők elvégzése, például fűnyírás

Lehetőségek a munka és magánélet összehangolására

 

• A megtervezett napirendnek legyen része a családra fordított idő is!

• Amikor épp csinálunk valamit, legyünk benne teljes egészében. Vagyis a munkahelyünkön ne frusztráljuk magunkat azzal, hogy nem foglalkozunk eleget a párunkkal, akkor koncentráljunk teljesen a munkára. Otthon is engedjük bele magunkat az ottlétbe, és ne nézegessük például az e-mailjeinket a vacsoraasztalnál.

• Legyünk kreatívak! Lehet, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy terveztük – sosem úgy alakulnak –, de ettől nem kell kétségbe esni, csak újratervezni!

Ne szégyelljünk segítséget kérni, ha szükség van rá!

 

Atipikus foglalkoztatás

 

Az atipikus foglalkoztatás lehetőséget ad a munka és magánélet összehangolására, illetve a kisgyermekes anyukák munkaerőpiacra való visszatérésére.

 

Az atipikus foglalkoztatás gyakrabban alkalmazott típusai:

• Részmunkaidős foglalkoztatás

• Távmunka

• Kötetlen munkaidő

• Munkakör-megosztás

 

Az atipikus foglalkoztatás kevésbé ismert típusai:

• Behívás alapján történő munkavégzés

• Home office

• Bedolgozói munkaviszony

• Munkaerő-kölcsönzés

• Több munkáltató által létesített munkaviszony

 

Családbarát munkahelyek

 

A családbarát munka legjellemzőbb tulajdonsága, mint ahogy a nevében is benne van, hogy összhangban legyen a családdal.

Vagyis aki végzi, annak ne kelljen háttérbe szorítani a családját semmilyen téren a munkájával szemben. Össze tudja egyeztetni az időpontokat, a tennivalókat és harmóniában tudja élni az életét. Aki a családbarát munkát végzi mindig ott legyen ha szükség van rá, akár a munkájában, akár a családjában és maradéktalanul el tudja láa munkára fordított időt a nő saját maga határozza meg

• a napi 24 órát ő maga ossza be

• stresszmentes munka

• a munkáért járó pénz egyenesen arányos a munkaidővel

• a szabadság, illetve a nem munkával töltött idő alkalmazkodik a család többi tagjának szabadidejével

• feladatát mindkét területen.a továbbképzés munkaidőben történik

• ha van olyan munkafolyamat ami távmunkában végezhető, lehetővé kell tenni

• részmunkaidő biztosítása

• munkafolyamatok kiszervezése

 

 

Párkapcsolati konfliktusok

 

A gyermek megszületésekor az addig férj és feleségként élő pár apává és anyává válik.

 

Ez nemcsak a nagyobb felelősség vállalásával jár, de a párkapcsolat működése is megváltozik.

A gyermek születése után a párkapcsolatban olyan új problémák, konfliktusok merülnek fel, amelyeket addig ismeretlenek voltak a szülői párnak. Ennek ellenére ezek a konfliktusok is megoldásra szorulnak.

A gyermek születése után jelentkező problémák jelentős része a szülői szereppel kapcsolatos nehézségekre vezethető vissza. A nem megfelelő felkészülés, a pár tagjaiban élő hiányos, vagy negatív szülői kép, az egymástól jelentősen eltérő apai és anyai minták, a szülőséggel kapcsolatos belső bizonytalanságok és félelmek, az eltérő családi működések nagy és hosszasan elhúzódó konfliktusokat képesek létrehozni, melyek sokszor vezetnek váláshoz, vagy külső kapcsolatok létrejöttéhez.

A terhesség és gyermek megszületés után sok frusztrációt él át egy férfi. A nő ilyenkor természetesen a gyermek felé fordul, minden energiáját ő köti le, így a férfi elhanyagoltnak érzi magát.

Ebben az időszakban megoldás lehet, ha az apukát is bevonjuk a gyermek körüli teendőkbe, örömökbe, nehézségekbe. Így nem érzi, hogy kimaradna valamiből, és szeretetét gyermeke felé tudja irányítani.

A gyermek születése után szintén probléma lehet az, hogy az anyának áldozathozatalt jelent az, hogy csak gyermekére fordítja figyelmét. A férjek nagy része viszont a családért végzett fokozott kereső tevékenysége alapján úgy érzi, hogy ezzel megtette kötelességét és joga van pihenni otthon.

 

 

Az 5 éves gyermekek zömének nappali felügyelete, déli étkeztetése már a családon kívül, az óvodában történik.

A gyermekkel kapcsolatos egyéb tennivalók azonban még mindig sok energiát és időt igényelnek, és ekkor már az anya is csak kereső munkája mellett tudja ezeket végezni. Fokozottabban igényli férje segítségét, aki viszont, ha most már nem is egyedüli keresője a családnak, de a legtöbb családfő keresője, és az ezzel járó többletmunka, az erős igénybevétel miatt otthon kikapcsolódásra, pihe­nésre vágyik.

Ennek ellenére a felek jelentős része közre­működik az otthoni munkák elvégzésében segít feleségé­nek, ez azonban ritkán jelenti a feladatok arányos vállalá­sát, az egyenlőtlenség pedig gyakran válik konfliktusok okozza.

 

 

A 6-13 éves gyermekeknél új szülői feladat járul a régiekhez: az iskolai munka elősegítése.

Kapcsolatot kell tartani az iskolával, segíteni kell otthon a gyermeknek a házi feladatok elvégzésében, ki kell alakítani benne az iskolai fegyelem tolerálását és valamilyen kötelességérzetet a tanulmány munkák iránt. Ezek a feladatok a szülők zöme számára idegenek, és ezért mindegyikük szívesen venné,, ha a másik vállalkozna rá. Az ellentétek akkor jelentkeznek, amikor a gyermek iskolai magatartásában, munkájában zavarok mutatkoznak, és a szülők ezért a felelősséget egymásra igyekeznek hárítani.

 

Mire érdemes odafigyelni?

1.) Amikor gyermeket vállalunk, ne szégyelljünk segítséget kérni: pl. nagyszülők végezhetik a háztartási munkálatokat, apuka besegíthet a gyermek körül.

 

2.) Jó, ha él bennünk egy ún. fontossági sorrend, értékrend. – Ha tudom, mi mennyire fontos a számomra, akkor könnyebben tudok dönteni.

 

3.) Szánjunk időt egymásra! Kapcsolódjunk ki, töltődjünk fel időnként, mert a gyerekek (is) rengeteg energiát elvesznek tőlünk!

4.) Beszélgessünk! Beszéljünk az érzéseinkről, gondolatainkról, vágyainkról és félelmeinkről!

 

5.) Próbáljuk meg újraszervezni életünket, alkalmazkodni az új helyzethez.

 

6.) Ha olyan problémákkal találkozunk, amit nem tudunk egyedül megoldani, kérjük szakember segítségét! Ne várjuk meg, míg késő lesz!

 

 

A munka és magánélet kapcsolatának új megközelítése

 

John Coleman, amerikai szerző szerint nem az a kérdés, hogy a munkád és a magánéleted egyensúlyban van-e, hanem hogy meg kell csinálnod, vagy meg akarod csinálni? És hogy örömet okoz, vagy nem?

A szerző szerint a munka és magánélet egyensúlyának kérdése már elavult, vagy legalábbis nem vesz figyelembe bizonyos dolgokat.

Coleman ezért új modellt fogalmazott meg.

Coleman szerint azért nem fedi a valós problémákat a work-life balance dilemmája, mert a munka-magánélet dimenzió kiindulópontja is eleve rossz.

Abból indul ki, hogy a munka színtere a munkahely, a magánéleté meg az otthon, holott ez az emberek legtöbbjénél nem így működik.

Nem csak azoknál nem, akik főállású anyaként nem járnak be egy irodába dolgozni, és minden munkát otthon vagy a háztartás körül végeznek el, vagy a másik végletet képviselőknél, akik egyedül élnek, nincs családjuk, tehát napjuk legnagyobb részét valamilyen munkahelyi közösségben töltik.

Hanem azoknál sem működik – és ők vannak a legtöbben –, akik reggel elmennek otthonról dolgozni, majd estefelé hazamennek a családjukhoz.

Coleman szerint a klasszikus munka-magánélet szétválasztás nem veszi figyelembe, hogy például otthon is el kell bizonyos munkákat végezni (pelenkát cserélni vagy kivinni a szemetet), és a munkahelyen is vannak olyan események, folyamatok, pillanatok, amelyek szakmai szempontból ugyanolyan feltöltődést adnak, mint egy koncert vagy egy baráti sörözés.

 

„A munka definíciója tehát nem a munkahelyi teendő, hanem a dolgok, amiket meg KELL csinálnod. A koordinátarendszer másik tengelyén pedig azok a dolgok vannak, amiket meg AKARSZ csinálni.”

 

 

Coleman modellj

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Forbes.com – John Coleman

A modell a teret 4 részre osztja:

1.) MYSTERY

Vannak dolgok, amiket meg kell tenni, de értelmetlenek. A cél az, hogy ezt a minimálisra szorítsa az ember.

2.) DRUDGERY

Vannak dolgok, amiket meg kell tenni, de van értelmük, céljuk, és mert felelősséggel tartozunk miattuk a kollégáink, a főnökünk, a házastársunk, gyerekünk felé. Ha ez nem okoz örömet, és sok van belőle, akkor robotnak, taposómalomnak éljük meg, ez sem cél.

3.) SUPERFICIALITY

Vannak a dolgok, amiket szívesen csinálunk, amiktől jól érezzük magunkat, de valójában tudjuk, hogy nincs igazán értelmük, nem visznek előrébb, nem építenek.

4.) FLUORISHING OF FULFILMENT

Attól lesz igazán boldog valaki, ha ideje legnagyobb részében olyasmit csinál, ami egyszerre értelmes és értékes, és nyújt örömet vagy élvezetet. Ekkor jut el a modellben az elégedettség és boldogság mezőjébe.

A hasznosság és az élvezet közös halmaza fakadhat nagy munkák leadásából, jó könyvek elolvasásából, hétvégi programokból vagy akár sikeres fellépésekből.

 

Coleman egész koncepciója teljesen független attól, hogy ki milyen családi állapotban, milyen szakmában, milyen beosztásban dolgozik és éli az életét.

A lényege, hogy mindenkinek saját magának fel kell töltenie ezt a koordináta rendszert, el kell helyeznie a muszájból vagy szívesen elvégzendő feladatait, és meg kell valahogy találnia közöttük a kellő élvezetet és eredményt nyújtó egyensúlyi állapotot.

 

Felhasznált szakirodalom

 

• https://forbes.hu/legyel-jobb/az-uj-egyensuly-amitol-sikeres-es-boldog-leszel/

• http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/4-tanacs-a-munka-es-maganelet-egyensulyanak-fenntartasahoz/

• https://www.mindigno.hu/gyerekneveles/minden-korosztaly/4-a-harmadik-szeretet-nyelv

• http://delina.hu/parkapcsolat/2016/04/20/hazastarsak-kozti-konfliktusok-a-gyerek-miatt

• http://parbaj.blog.hu/2014/01/28/parkapcsolat_gyerekek_mellett