Mazsola Csana Nonprofit Kft.
Debrecen, Kút u. 34.
ETIKAI KÓDEX
Debrecen, 2017.08.24.
Tartalomjegyzék
1.ELŐSZÓ 3
2. A Kódex célja 3
3. A KÓDEX ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE: 4
4. ETIKAI NORMÁK 4
5. Az intézményeinkben dolgozó alkalmazottak munkahelyi, szakmai kapcsolatainak etikai normái. 5
6. A szülőkkel való kapcsolat etikai normái 7
7. A titoktartás etikai normái 8
8. Zárszó 9
9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 10
1.ELŐSZÓ
Az Etikai kódex: Igény az egységes elvárások iránt
• Az Etikai kódex azokat az elveket és magatartási szabályokat tartalmazza, amelyeket a debreceni Mazsola Csana Nonprofit Kft. három intézménye, a Fecsegő, Tipegő és az Eszterlánc családi napközi a dolgozóitól elvár és jogszabállyal nem szabályozott .
• A törvény előírja:
• A kódex a gyermekek érdekét is védi
• A kódexben közvetített normák által a pedagógusok segítséget, eligazodást kapnak
• Létezik le nem írt etikai elvárás (íratlan magatartási és viselkedési szabályok)
• A törvény nem tud mindent szabályozni, vannak etikai problémák, amit az intézmény kódexe előre tisztázni tud erkölcsi területen
• Olyan belső szabályok gyűjteménye, amely a munkahelyi egységes szemlélet kialakítására, a harmonikus emberi viszonyok megteremtésére szolgál, mind a munkahelyen, mind a külső kapcsolatokiban.
• Az Etikai Kódex a vitás etikai kérdések eldöntésénél alapul szolgál, az azt elfogadó és aláíró dolgozóktól SZÁMON KÉRHETŐ, melyről az SZMSZ is rendelkezik. Az etikai kódex összeállításánál figyelembe vettük az érvényben lévő törvényeket, rendelkezéseket, állásfoglalásokat, Magyarország Alaptörvényét, az Emberi Jogokról szóló Egyezményt, az 1997 évi XXXI.tv. A Gyermekek Védelméről és Gyámügyi Igazgatásáról, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvényt, a 2011. évi CXC. törvényt a Nemzeti Köznevelésről, a Gyermekek Jogairól szóló Nemzetközi Egyezményt.
2. A Kódex célja
• A kódexben rögzített szabályok, és szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás erősítse az alkalmazottak szakmai belső összetartozását, valamennyi munkatársunk társadalmi megbecsülését.
• Állandó elhatározottság a jó követésére és a rossz elutasítása érdekében (konszenzussal elfogadott állásfoglalás arról, mi a „jó” és mi a „rossz”).
• A pedagógusok és a pedagóguspálya iránti megbecsültség növelése, a közbizalom erősítése.
• A pedagógusközösség belső összetartozásának erősítése.
• Irány és útmutatás, az eligazodás segítése, önkéntességen alapuló szabályozás, érték és viselkedésorientálás.
1.2 Feladata: Igazodási pontokat nyújtson olyan helyzetekben, melyek nem szabályozhatók pusztán jogi eszközökkel.
3. A KÓDEX ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE:
A Kódex érvényességi köre kiterjed az intézményeinkben dolgozó összes alkalmazottra. Az Intézményi Szervezeti- Működési Szabályzatban, az Etikai Kódexben foglaltak megerősíthetők, bővíthetők vagy szűkíthetők. Az alkalmazotti kör véleményezésével, illetve hatályra emelkedik az óvodavezető végső beleegyezésével. Etikai nívónkat az alábbi idézettel tudnánk megerősíteni:
„Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!” – Robert Flughum –
4. ETIKAI NORMÁK
Az intézményünkben, dolgozó pedagógusok, és nem pedagógus munkakörben dolgozók személyiségével, munkavégzésével, szakmai felkészültségével, megfelelésével összefüggő és elvárandó etikai normák:
• A pedagógusok, alkalmazottak a munkaköri leírásuknak megfelelően dolgoznak, a munkaidő/munkarend pontos betartásával.
• Felkészülten vesznek részt, a Pedagógiai Program és egyéb intézményi dokumentumok kidolgozásában, érvényesítésében.
• Az intézmény állagát, vagyontárgyainak épségét megóvják, védik az intézménybe járó gyermekek és dolgozók biztonságát, takarékoskodnak az energiaforrásokkal.
• Az intézmény érdekeit érintő külső megbízatásaikról tájékoztatják az intézmény
vezetőjét.
• Fellépnek az erkölcsösséget veszélyeztető megnyilvánulások, jelenségek ellen.
• Szilárd világnézeti meggyőződéssel, magas szintű pedagógiai, pszichológiai és módszertani műveltséggel rendelkező kreatív személyiségek, akik megértők, ismerik a gyerekek gondolkodását és érzelem világát.
• Tisztelik és szeretik a rábízott gyermekeket, felelősséget éreznek irántuk.
• Találékonyak, humoruk van, jó helyzetfelismerő- és alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.
• Tekintélyük van, amelynek alapja a szilárd jellem és a magas szintű szakmai felkészültség.
• A gyermekek jelenlétében a kollégákat, az intézmény dolgozóit és a szülőket nem minősítik.
• A pedagógusok és az alkalmazottak az adott munkaterületüknek megfelelő balesetmentes, és esztétikus öltözékben dolgoznak.
• Amennyiben erkölcsi sérelem éri őket, állásfoglalásáért az intézmény etikai bizottságához fordulnak.
• Betegség esetén csak abban az esetben végzik tovább a munkájukat, ha az a gyermekekre, kollégáira és magukra nézve sem ártalmas.
• Amennyiben politikai szerepet vállalnak, azt időben és térben határozottan elkülönítik a nevelői munkától.
• Egész személyiségükkel képesek spontán és egyéni módon kifejezni értékrendjüket, magatartásuk konkurens, amely a szavaik, tetteik és érzelmeik egységét tükrözi.
• Legfontosabb ismérvük a tolerancia és a türelem.
• Jelentős mértékű önállósággal rendelkeznek átfogó és speciális kérdéseiknek felvetésében, képviselik az óvodapedagógusi szakterület etikai kérdéseit.
• Betartják a pedagóguspálya jogi és etikai normáit, törekszenek saját személyiségüknek fejlesztésére, nyitottak a pedagógiai tevékenységre vonatkozó építő kritikára.
5. Az intézményeinkben dolgozó alkalmazottak munkahelyi, szakmai kapcsolatainak etikai normái.
• A vezető és a beosztottak kapcsolatát a korrektség, tárgyilagosság, őszinteség, kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi.
• Az alkalmazottak sem tetteikkel, sem nyilatkozataikkal nem csorbíthatják az intézmények és a szakma jó hírnevét.
• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a pedagógiai munkát segítő munkatársak a szülők reális igényeit figyelembe veszik. Kéréseit, észrevételét minden esetben továbbítja az arra illetékes személyeknek.
• Az alkalmazotti kör tagjai kölcsönösen megbecsülik és tisztelik egymást, hatékony munkakapcsolat kialakítására törekednek.
• A vezető beosztásban dolgozók illetve a pedagógusok és a segítő munkatársak kiállnak egymásért a szülők és a külvilág előtt.
• Szakmai vitájukat a tárgyszerűség és a tolerancia jellemzi.
• A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak /dajkák, kertész, óvodatitkárok, pedagógiai asszisztensek az óvodában és saját csoportjukban az óvodapedagógusok által megfogalmazott és alkalmazott nevelési és pedagógiai módszerekhez igazodnak.
• Az alkalmazott elvárhatja emberi méltósága és személyi jogainak tiszteletben tartását és egyben kötelessége másokkal szemben ugyanezt gyakorolni.
• Nyilvános szereplést csak akkor vállal, ha az intézményeket hitelesen, felkészülten tudja képviselni, és arra engedélyt, felhatalmazást kapott az intézmény vezetőjétől.
• A nevelőközösség figyelmesen és gondoskodással fogadja az új munkatársakat, – különös tekintettel a pályakezdőkre – kezdeményezik, segítik a sikeres beilleszkedésüket.
• A pedagógus, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléga, mint minden ember, tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításokra törekvés azonban etikai kötelessége.
• A más nevelési- oktatási szakemberrel való kapcsolatot a tárgyilagosság, szakmai őszinteség, kölcsönös bizalom jellemzi.
• Ismeri a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani eljárásokat, az óvodai nevelés tartalmát meghatározó alap dokumentumokat, az óvodai nevelés tevékenységi formák célját, feladatait, szerepét a gyermek személyiség fejlődésében.
• Szakszerűen fejezi ki magát szóban és írásban, a pedagógiai-pszichológiai módszereket, eljárások alkalmazására, a tudásterületek közötti összefüggéseket. 3.2. A gyermekekkel való kapcsolat etikai normái.
• Intézményeink valamennyi munkatársa a gyermekek jogait mindenkor tiszteletben tartja, egyben erkölcsi kötelességének tekinti e jogok betartását és betartattatását.
• Minden alkalmazott arra törekszik, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elfogadó, elsősorban a gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, feltétel nélküli szereteten alapuló magatartásával közeledjen a reá bízott gyermekek felé.
• Nem tanúsítanak elutasító magatartást egyetlen gyermekkel szemben sem, és a gyermekek közötti rokonszenv alapján sem tesznek különbséget.
• Döntéseiket a gyermekek értekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozzák meg.
• A gyermekek kapcsolatában törekednek a másság elfogadására, együttérzésre, készségek kialakítására-figyelmességre nevelnek.
• Az erkölcsi értékek megítélésében a nevelőtestület egységben lép fel, az értékeket tekintve az intézmény nevelési programjában foglaltaknak megfelelően, hangsúlyozottan a következő értékekre: az ember méltósága, a munka tisztelete és megbecsülése, a műveltség, az igazságosság, a becsületesség, a jóság és a szolidaritás.
• Magánéleti problémáit nem viszi a gyermekek közé.
• A gyermekek értékelése során a pedagógus gazdag eszköztárat alkalmaz, tapintattal, felelősen mérlegel az egyéni képességek, sajátos körülmények és az objektív normarendszerének egyeztetése során.
• Akkor alkalmaz fegyelmezést, amikor szakmai szempontból ezt tartja a legcélravezetőbb pedagógiai eljárásnak.
• A fegyelmezés alapja a testi és szóbeli sérelmek elkerülése, a közös tevékenységeket zavaró, valamint a saját és mások fejlődését gátló, romboló cselekedetek megítélése, az intézmény nevelési programjában foglaltaknak megfelelően. Ezek alkalmazásakor nem befolyásolhatja a pedagógust negatív érzelem.
• A gyermekek bántalmazásáról, ellátatlanságáról, gondozatlanságáról testi-lelki, erkölcsi veszélyezettségéről tapasztalataikat azonnal jelenti az óvoda vezetőjének és a megbízott gyermekvédelmi felelősnek.
• Képes minden gyermekben meglátni az értéket, és szeretettel viszonyul a gyermekhez, megértéssel a családok problémáihoz.
• A gyermek egyéni szükségleteit figyelembe véve, olyan pedagógiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális, erkölcsi fejlődését, egészséges életmód kialakítását.
• Nem büntet, a fegyelmezés választások lehetőségéből áll, melyek végeredménye nem lehet negatív a gyermeki jogokat figyelembe véve.
6. A szülőkkel való kapcsolat etikai normái
• A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely egyetlen területen, a pedagógia kompetenciai területén aszimmetrikus. Itt szaktudása alapján, az óvodapedagógus vezető szerepe érvényesül.
• Intézményeink tiszteletben tartják és elfogadják a család elsődleges nevelő hatását, amennyiben ez a gyermekek biztonságát nem veszélyezteti.
• A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.
• A pedagógus a szülőkkel való találkozások során, és egyéb alkalmakkor különösen ügyel intézményeink a gyermekek és szüleik jó hírnevéhez fűződő jogainak érvényesülésére.
• A szülői értekezleteken a pedagógus az egész csoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja, hátrányosan egyik szülőt sem különböztetheti meg.
• A tudomásra jutott (családi életére és a gyermekekre vonatkozóan) információkat csak a gyermek érdekében adhatja tovább, olyan személyeknek, akik erre jogosultak. /pl. Bíróság, Gyámhatóság/
• A nem pedagógus munkakörben dolgozó, de a munkát segítő alkalmazottak, részletes információt nem adhatnak a gyermekről, a pedagógushoz kell irányítaniuk a szülőt.
• Intézményeink munkatársai a szülők között nem tesznek különbséget, kapcsolataik egyenlők
. • A pedagógusok a pénzgyűjtési igényeknek ellenállnak. Amennyiben intézményeink szabályai ezt lehetővé teszik, csak a szülők teljes körű egyetértésével teszik, és pontos elszámolást készítenek a szülők felé
7. A titoktartás etikai normái
• Intézményeink munkatársainak titoktartási kötelezettsége van minden olyan információra vonatkozóan, amelyek az intézmény gyermekeivel és annak hozzátartozóival kapcsolatos. Az elhangzott információt titokként kezeli és együttműködése a kölcsönösségre és segítő kommunikációra épül.
• A titoktartási és szakmainak tekinthető információ átadására vonatkozó kötelezettség közötti ellentmondást a pedagógus az emberi méltóság tiszteletben tartásával, saját etikai és szakmai belátása alapján, a konkrét esetekben hozott egyedi döntéssekkel és az intézményvezető engedélyével oldhatja fel.
• Az információkat csak a gyermek érdekében tevékenykedő személyeknek vagy intézményeknek adhatják át, megfelelő körültekintés mellett.
• Munkatársaink a szülők és a gyermekek jelenlétében nem nyilváníthatnak elmarasztaló véleményt, sem az intézménnyel, sem az összes partnerrel kapcsolatban.
• Az intézmények belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők. Illetéktelen személyeknek tovább nem adhatók.
• A pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők közötti nézeteltérések, viták, a konfliktusok kezelése a gyermekközösség és a szülők kizárásával történik.
• A szülőkkel és a szakmai munkát segítő munkatársakkal való együttműködés során, a gyermekekről elhangzott információt titokként kezelik, és együttműködésű a kölcsönösségre és a segítő kommunikációra épül.
• Az interneten fellelhető közösségi oldalakat (facebook, twitter…) mindenki csak saját maga céljára, felelősségére használhatja, ezekre az oldalakra képeket feltölteni – a személyiségi jogok védelmében – kizárólag az adott személy belegyezésével lehet.
• Az intézményeinken belül történt eseményekről, azok résztvevőiről, beleértve az összes partnert a fent említett szabályok követendőek.
• A szülők nyilatkozata alapján, az intézmények eseményeiről a honlapon lehet tájékozódni.
8. Zárszó
Az ETIKAI KÓDEX létrehozása a törvény Előírásának és a hatályos jogszabályoknak megfelelően minden intézményünkben az alkalmazottak megkérdezésével, és beleegyezésével történt.
Az ETIKAI KÓDEX érvényessége, felülvizsgálata:
• Az alkalmazotti kör többségének elfogadását követően kihirdetéssel lép életbe.
• 5 évenként, a vezetőválasztást követő tanévben kerül sor a felülvizsgálatra. A kihirdetést követően valamennyi alkalmazottól számonkérhető a betartása. Az állásfoglalás a választott Etikai Bizottság feladata, akik javaslatot tehetnek a vezetőség felé a további intézkedésre, melynek szabályozója az SZMSZ-ben található
. Az ETIKAI BIZOTTSÁG tagjai:
• A vezetőség tagjai (Intézményvezető és a tagintzmények vezetői)
• Minden tagintézményből 1 fő nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs (Személyüket tagintézményenként a vezetőség javaslatára a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg.
Az etikai bizottság megszűnik:
• A felülvizsgálatkor
• A tagok etikai vétsége során
• Indokolt esetben tag/tagok lemondása miatt
Az ETIKAI BIZOTTSÁG előtti megjelenés és együttműködés minden alkalmazottól számon kérhető.
Nyilvánosságra hozatalának módja:
• Intézményi honlap
• Az intézményvezető irodájában
Az etikai kódex az SZMSZ önálló mellékleteként jelenik meg.
9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Az átdolgozott kódexet a nevelőtestület 2016. augusztus 24-én elfogadta.
Az etikai kódex hatályba lépésének időpontja 2016. augusztus 24.
Debrecen,2016. augusztus 24.
Vadai Mónika
Intézményvezető
