BABA-
játszócsoport
Bővebben…
ÚJ Program
ajánló
Ráhangolódás a
bölcsődei életre
„Nem építhetjük mindig a jövőt az ifjúságnak, de építhetjük az ifjúságot a jövőnek.”
(Franklin Roosevelt)
Tartalomjegyzék
- Bölcsődék szerepe
- A bölcsőde hatása a gyermek fejlődésére
- Hogyan válasszunk bölcsődét?
- Bölcsődei beszoktatás
- Bölcsőde kapcsolattartása a szülőkkel
- Óvoda kapcsolattartása a szülőkkel
A bölcsődék szerepe
- A mai társadalomban szükség van arra, hogy a mindkét szülő hozzájáruljon a család megélhetéséhez, így szülés után rövid időn belül az anyuka is arra kényszerül, hogy visszamenjen dolgozni.
- A kisgyermekes anyukák munkavállalásához a családbarát munkahelyek, atipikus foglalkoztatási formák és a nagyszülő segítség mellett a bölcsődék, családi napközik is nagymértékben hozzájárulnak.
A bölcsőde hatása a gyermek
fejlődésére
- Megfigyelték, hogy a bölcsődébe járt kicsik később általában önállóbbak, függetlenebbek szüleiktől, tanáraiktól, mint otthon nevelkedett társaik.
- jellemző rájuk a nagyobb segítőkészség
- az erősebb verbális kifejezőkészség
- jobban tájékozódnak a világban és könnyebben feltalálják magukat az új helyzetekben.
- Kétség kívül nagy előnye a bölcsődei nevelésnek az, hogy a gyermekek megtanulják, hogyan találják meg a hangot az ismeretlen felnőttekkel, és képesek legyenek a kortársakkal való kapcsolatok kialakítására.
Negatív hatásként szoktuk számon tartani, hogy
- olykor kevésbé udvariasak
- nehezebben engedelmeskednek szüleiknek
- kevésbé jó magaviseletűek és
- agresszívebbek.
Mindezek természetesen nagyban függenek attól, hány évet és naponta hány órát töltött a kicsi a bölcsiben.
Bölcsődei csoportok
A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg.
A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: részint azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, részint azért, mert a vegyes korcsoport előnyei a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban.
Napirend
A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét.
A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.
Napirend
A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt.
A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők is.
Hogyan válasszunk bölcsődét?
A lényeg az, bárhogyan is döntsünk, az egy jól megfontolt családi konszenzus eredménye legyen, és tudjuk azt, hogy jó helyen lesz gyermekünk a bölcsődében.
- Az egyik legfontosabb elvárás az ideális bölcsődével szemben, hogy a gyermekekkel kis csoportokban foglalkozzanak, és egy-
egy gondozónőre kevés gyermek jusson. - A bölcsőde nevelési programjában szereplő szervezett aktivitások megfeleljenek az életkoruknak és képességeiknek.
- Képzett személyzet foglalkozzon a kicsikkel, akik elérhetőek és készségesek a szülőkkel.
A bölcsődék egészen fiatal, már 20 hetes kortól várják a piciket, de jellemzően a családok nagy része csak 1-
Ebben a korban a gyermekekre még nagyon intenzíven hatnak a szülők érzelmei, és borzasztóan megérzik, ha az anya részéről bizonytalanságot vagy szomorúságot tapasztalnak.
Éppen ezért talán az egyik legfontosabb feladatuk maguknak a szülőknek van a bölcsibe/oviba kerüléskor, mert nekik is el kell fogadni a gyermekük leválasztásának gondolatát.
Készüljünk fel a beszoktatás körüli nehézségekre!
Figyeljünk rá, hogy ebben az időszakban más dolog ne változzon a pici életében!
Érdemes továbbá még a munkába állás előtt beszoktatni a gyermeket, így a kezdeti nehéz időszakban (amikor a betegségekre is fogékonyabb lehet a kicsi) bármikor ugrásra készen állhatunk!
Bölcsődei beszoktatás
A bölcsődébe történő beszoktatás a gyermek életkorából fakadó igényei miatt többlépcsős, elhúzódó folyamat.
Két formája ismert hazánkban is:
- az egyik a fokozatos
- a másik pedig az anyás-
fokozatos .
A két típus közül, amennyiben lehetőség van rá, érdemes az anyás fokozatos típusút választani, melyben egy szülő vagy hozzátartozó segíti a kicsi beilleszkedést az új közegbe.
- A kisgyermeknek kevésbé megterhelő érzelmileg, hogy egy gyökeresen új helyet szülei vagy rokonai támogatásával ismerhet meg.
- A bölcsődei dolgozók közvetlen a szülőtől ismerhetik meg a gyermek egyedi igényeit és ennek megfelelően tudják alakítani a gyermek gondozását.
- A szülő is alaposan megismerheti gyermeke elhelyezésének körülményeit, így számára is könnyebb lesz napközben a bölcsődére bízni gyermekét.
Az anyás-
Pontos menete előre nem meghatározható, hiszen minden apróság különböző és ezért eltérő az új helyre, a szülő távozására adott reakciójuk.
A beszoktatás gördülékenyebbé tételében fontos szerepe van annak, hogy a gyermek ritmusának megfelelően bármely napszakban történhet és hogy az első hétben a szülő folyamatosan elérhető gyermeke számára.
Az első három-
Eközben a gondozónak módja van annak megfigyelésére, hogy a gyermek mihez szokott hozzá, hogyan eszik, hogyan teszik tisztába vagy hogyan altatják el.
Az első néhány nap módot ad arra is, hogy a gondozó megpróbáljon a kicsihez közeledni, étellel kínálja, játsszon vele.
A harmadik-
A szülő otthagyhatja csemetéjét a bölcsődében, a második hét folyamán egyre hosszabb és hosszabb ideig, míg végül ki nem alakul az új menetrend, melyben állandósul a naponta bölcsődében töltött idő nagysága.
Bölcsődei beszoktatás –legjellemzőbb nehézségek
A beszoktatás szinte sosem teljesen zökkenőmentes, mind a gyermeknek, mind pedig a szülőnek meg kell tanulnia megbirkózni ezzel az új szituációval.
- a leggyakoribb, hogy a kisgyermek nehezen viseli el az édesanyjától való elszakadást.
- Az anya távozásakor felsír, dacos vagy haragos lesz. Ezt a számára fájdalmas élményt segít legyőzni az anya vagy más rokon elérhetősége.
- A harmadik-
negyedik nap után a kicsi egyre több időt tölt édesanyja nélkül, ám ő vissza- visszatér, ami a gyermekben megerősíti annak képzetét, hogy édesanyja bármikor elérhető.
- A fokozatosság módszernek eredményeként a gyermek megszokja az új helyzetet, hisz tudja, hogy édesanyja vissza fog érte jönni.
Egy másik jellemző nehézség, ha a gyermek nem csak szüleit, hanem megszokott környezetét hiányolja.
Ilyenkor célszerű befejezni aznapra a beszoktatást, és hazavinni a gyermeket, hiszen így érti meg, hogy bölcsődében csak napközben lesz, de az nem váltja fel otthonát.
A tapasztalatok szerint a bölcsődéből való hazakívánkozás csak az első napokban jelentkezik és néhány eset után megszűnik, amint a kicsi megszokta az új helyet.
Bölcsődei beszoktatás – tanácsok a kezdetekhez
1.) A beíratás jó pár hónappal a kezdés előtt megtörténik, s már akkor érdemes magunkkal vinni a kicsit, hadd legyen szerepe a második otthon kiválasztásában.
2.) Segíthet, ha a gyermek a szomszéd kisgyerekkel vagy egy közeli ismerőssel kerül egy csoportba, ezt sokszor kell kihangsúlyozni számára, hiszen stabilitás érzését kelti benne.
3.) Gyakran kell a bölcsőde felé sétálni, hogy lássa, milyen különleges játékok vannak az udvaron, mennyire jól érzik ott magukat a gyerekek.
4.) Szinte minden nap szóba kell hozni a témát, elmesélni, hogyan telik a bölcsiben egy nap, milyen szabályok vannak és otthon is ehhez igazítva kell beosztani a napirendet.
5.) Válasszunk előre külön, csak a bölcsődében használt alvós tárgyat. Ha már elmúlt két éves, szerepjátékkal is fel lehet kelteni az érdeklődését.
6.) Feltétlen mondjuk el, hogy a bölcsődében anya és apa nem lehetnek ott, ezzel a ténnyel ne az első napon szembesüljön a gyermek!
7.) Soha, ne a kistestvér születésével egy időben kezdjük gyermekünket beszoktatni a bölcsődébe!
Bölcsőde kapcsolattartása a szülőkkel
A bölcsődék pedagógiai programjának egyik alappillére, a családokkal való hatékony együttműködés.
Általánosságban minden bölcsődéről elmondható, hogy fontosnak tartják azt, hogy a bölcsődei munka a családi nevelésre épüljön, kiegészítse azt, azzal összhangban legyen.
Ennek alapja a családokkal kialakított jó kapcsolat, mely a bölcsődébe kerüléstől az óvodába való átmenetig tart. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek, illetve az őket nevelő családok megismerésére, tájékoztatására, a velük való kapcsolat kialakítására és fenntartására.
A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, az alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-
A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása.
Kiemelt pedagógiai programon belül céljuk az is, hogy segítsék a kisgyermekes családokat gyermekeik nevelésében.
Minden családnak egyéni vagy csoportos formában azt a fajta lehetőséget biztosítják, ami számukra a legmegfelelőbb.
A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van.
Egyéni kapcsolattartási formák:
- beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor
- üzenőfüzet
- Családlátogatás
Csoportos kapcsolattartási formák:
- szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések
- Hirdetőtábla
- nyílt napok
- írásos tájékoztatók
- szervezett programok, stb.
Mivel mindegyik más-
Családlátogatás
célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése.
A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre a gyermekét bízza.
Szülőcsoportos beszélgetések
Tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról.
A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását.
Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait.
Szervezett programok
a családok igényeihez igazodó többlet-
Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberekkel, étel-
Ezek a közös élmények nagy mértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez.
Óvoda kapcsolattartása a szülőkkel
Célja:
- közös programokkal, tevékenységekkel mélyüljön az összetartozás érzése.
- Az óvoda által szervezett programokon a szülők nagyobb mértékű bevonása az óvodai életbe.
- A szülői értekezletek témaválasztásával a pedagógusok vegyék figyelembe a szülők igényeit.
Fontos a folyamatos kapcsolattartás, az őszinte, a gyerek érdekét szem előtt tartó kommunikáció.
Mindig van lehetőség az óvónéniktől fogadóórát kérni, akár a vezető óvónő bevonásával, ha szükséges. Ilyenkor nyugodtan és hatékonyan beszélgethetünk, hiszen nem vonja el a figyelmünket sem a saját csemeténk, sem a csoportba járó többi gyermek vagy a szüleik.
A gyerekekben feszültséget okoz, ha azt látják-
Formái:
- Szülői értekezletek
Célja: a szülők megismerhessék az óvoda feladatait, tartalmi életét, a gyermekcsoporttal kapcsolatos feladatokat, aktuális célokat.
- Fogadóórák
Célja: reális és diszkrét tájékoztatás a gyermek fejlettségéről. Segítségnyújtás egyéni nevelési problémák megoldásában.
- Nyílt napok
Célja: a szülők megismerkedhessenek az óvodában folyó nevelőmunkával, szokásokkal. Megfigyelhesse gyermeke közösséghez való viszonyát, benne elfoglalt helyét.
- A szülőkkel szervezett közös programok
Célja: a jó partneri kapcsolat, kölcsönös bizalom, segítőszándék kialakítása.
Felhasznált szakirodalom
- Steve Biddulph: Hogyan neveljük a kicsiket? (2007)
http://gyermekpszichologus.blog.hu/2011/03/21/ha_bolcsodebe_kell_adni_a_gyermeket
https://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/Beszoktatas_a_bolcsodebe?aid=20081120185225&autorefreshed=1 - https://babamama.aegon.hu/cikkek/bolcsode-
elvalas- az- anyatol - https://eletszepitok.hu/idealis-
szulo- ovono- kapcsolat/
Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft.
EFOP-
„Harmonikus családi élet -
